Romokban a hitelezés

Fábián Gergely, a szakterület igazgatója szerint a teljes vállalati hitelállomány 222 milliárd forinttal csökkent. A váratlan esést néhány nagyvállalati tranzakcióval, így például hitelleépítésekkel, hazai hitel közvetlen külföldi kiváltásával vagy adósságkonszolidációval magyarázta a jelentés hétfői bemutatásán. A kkv-k egy része pedig már az új uniós költségvetés olcsó fejlesztési forrásainak lehívásában gondolkodik, ezért halasztja hitelfelvételét.

Pedig a feltételek egyre kedvezőbbek, az 1,35 százalékra leszorított alapkamat a hitelkamatok lemorzsolódását és a felárak csökkenését eredményezte, ami Fábián szerint csak részben hasznos, hiszen a megbízható adósok juthatnak olcsó forrásokhoz. Paradox módon mégis jobb lenne egy kicsit magasabb kamatszint megjelenése a piacon, hogy a kockázatosabb, de fizetőképes vállalati kör is tudjon miből fejleszteni. Jelenleg azonban ilyen termékek nem érhetők el a piacon, csak az alacsonyabb kockázatot jelentő cégek találnak megfelelő ajánlatot.

A háztartásoknál sem érezhető egyelőre az eladósodási vágy, a lakosság az elszámolási hullámban inkább adósságai rendezését tartja előbbre valónak, mint a hitelfelvételt. A háztartási állomány az első negyedévit minimálisan meghaladva ezúttal 14 százalékkal, 58 milliárd forinttal zsugorodott. Biztató jeleket is lehet látni, az MNB-nél a lakossági hitelfelvételek kilencszázalékos bővülését ennek nevezik, igaz, a bázis rendkívül alacsony volt. Az új folyósítású lakáshiteleknél viszont 30 százalékos volt az éves növekmény, és általánosan jellemző, hogy a cégek és a lakosság is a hosszú futamidejű hiteleket keresi. Fábián Gergely hozzátette: a kereskedelmi bankok a lakáshitelek feltételein nem akarnak enyhíteni, minden más esetben azonban hajlanak az engedékenységre.