Az immár természetesnek mondható, hogy a járműipar és beszállítói termelésük fokozatos felfuttatásával igazodnak a külső megrendelések rohamos növekedéséhez, de a feldolgozóipar más húzóágazatai is kitesznek magukért. A kiemelten fontos komponensek közül a számítástechnikai-optikai-elektronikai termékek gyártása két éves lejtmenet után ismét pozitív irányt vett, s az élelmiszer-feldolgozás is meglepően jó eredményeket mutat fel az utóbbi időben. Az építőiparnak a tavalyi évvel zárult uniós költségvetési ciklusban beragadni látszott eurómilliók kiszabadítása ad szárnyakat.
|
| Az infrastrukturális beruházások viszik a prímet a növekedésben |
Itt továbbra is az infrastrukturális beruházások viszik a prímet, de a lakásépítés is lassan elmozdul történelmi mélypontjáról. Vélhetően a szolgáltatásoknál az év első negyedévében megfigyelt trendforduló is tartósnak bizonyul, e szektor összetevői közül már kevesen ragadtak a piros zónában, az ingatlanügyek és – ami végképp nem meglepő – a pénzügyi szolgáltatások jelentenek itt visszahúzó erőt. Az mindenesetre a szolgáltatói szektor magára találására utal, hogy a 0,1 százalékos júliusi infláció mellett 1,8 százalékkal tudták emelni áraikat, s ebben a kereslet növekedése biztosan szerepet játszott.
A GDP felhasználási oldalát azonban szeplők csúfítják el. A döntően uniós forrásokból táplálkozó beruházásokkal az idén - a keretek kimerüléséig – nem lesz gond, utána viszont az új projektek befogadásáig átmeneti, de jelentős visszaeséssel kell számolni. A nettó exporttal sincsen alapvető probléma, viszont a belső fogyasztás nem úgy alakul, ahogyan azt „fent” remélték. A lakosság fogyasztása bővül ugyan, de egyre harmatosabb dinamikát mutat, azaz lefelé vette az irányt, holott a kormányzat által kiengedett pénz mennyisége folyamatosan nő. A reáljövedelemből azonban inkább államkötvénybe megy a pénz, azaz a lakosság megtakarításait hizlalja, vagy pótolja vissza, de esze ágában sincs azt a „hűtőgép-vásárlási rohamot” elindítani, amit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vizionált egy évvel ezelőtt.
Az előrejelzések azt mutatják, hogy az amúgy is instabil euróövezeti konjunktúra a második félévben kisebb törést szenved, nem kis részben az Oroszországgal szemben az ukrán konfliktus kiéleződésében játszott szerepe miatt elrendelt gazdasági szankciók miatt, de a válaszlépések is GDP-apasztó hatásúaknak bizonyulnak.
Tóth Gergely szerint örülni kell a mostani jó adatnak, de azt is látni kell, hogy ez a növekedési tempó a fentieket tekintetbe véve fenntarthatatlan. Már csak azért is, mert olyan volumenű termelő beruházás, ami meglökhetné a GDP-t jelenleg nincsen az országban, a sok apróbb fejlesztés viszont összességében nem tud annyit hozzátenni, mint amennyit mondjuk a kecskeméti Mercedes belépése vagy a győri Audi kapacitásbővítése hozott. Ilyen óriásberuházások megvalósítása azonban hosszú évekbe telik.
Mindent egybevetve a Buda-Cash vezető elemzője szerint az idén meglehet a 3 százalékos növekedés, utána viszont a kettes számmal kell megbarátkozniuk a prognózisok készítőinek. A kormány a jegybankkal összhangban az idei növekedést 2,9 százalékosra teszi.
A friss adat birtokában hurráoptimizmus lett úrrá a nemzetgazdasági tárcán, amely közleményében a jelenlegi tempó folytatását vetíti előre, s ennek fényében már 3 százalék feletti növekedést prognosztizál, egyben üzen a Nemzetközi Valutaalapnak és a Európai Bizottságnak, hogy mellélőttek a 2, illetve 2,3 százalékos magyar GDP-bővülési jóslatukkal. (Az igazsághoz tartozik, hogy amikor ezt megfogalmazták, a kormány is csak 2,3 százaléknál járt.)
Derűlátását a tárca azzal támasztja alá, hogy javult a beruházási hajlandóság, valamint a fogyasztói várakozások, a nőtt rendelés- és szerződésállományé s a kiadott a lakásépítési engedélyek száma. Ebből az aspektusból nézve mellékes tényezőként említik a nyugat-európai gazdaságok növekedési teljesítményét, holott az elemzők szerint az igazi meglepetés innen érkezik majd.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője úgy látja, az év hátralevő részében már lassulás várható, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a tavalyi második félév már kedvező növekedési számokat hozott, így magasabb viszonyítási bázist jelent a későbbi negyedévekhez.
Ezen kívül az euróövezetben látható lassulás, a gyengébb konjunktúramutatók, az orosz szankciók várható közvetett negatív hatása, valamint a fokozatosan kifutó állami projektek is a lassabb növekedés irányába mutatnak. Ennek ellenére az Erste Bank elemzői úgy látják, hogy a korábban várt éves átlagos 3 százalékos előrejelzésüknél nagyobb GDP bővülés lehet az idei év egészében.
