Ez évi 40-50 ezer lakás felújítására elegendő. Az előző, 2013–2017-es ciklusban 236 milliárd jutott ugyane célra – hangsúlyozza Szalai Gabriella. A visszatérítendő támogatásokat is beleszámítva a források fele lakossági beruházásokra jut. Ez azért jelentős változás,mert az előző uniós ciklusban magánszemélyek nem is kaphattak pénzt. A fennmaradó forrás 17 százaléka vállalati energiahatékonysági beruházásokra jut, 33 százalék pedig középületeknek. A teljes összeg közel 40 százaléka visszatérítendő, azaz hitel.
|
Panelszigetelés a fővárosban. A fogyasztás csökkentése hatékony fegyver a rezsiharcban
Fotó: Mediaworks-archív |
A lakosság számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) évi 19 milliárd forint visszatérítendő támogatás áll rendelkezésre. Középületek energiahatékonysági felújítására ennél több, évi közel 20 milliárd forint uniós forrás jut, három különböző programból. Kis- és középvállalkozások évente valamivel több mint hatmilliárd támogatást kaphatnak, amit évi négymilliárd forint visszatérítendő forrás egészít ki. Távhőrendszerek felújítására évi közel hárommilliárd juthat.
A 40-50 ezer lakás mellett javítható a forrásokból mintegy húszezer kis- és kétezer közepes vállalat, valamint körülbelül kétszáz nagyvállalat energiahatékonysága, illetve felújítható 2400 középület is. Ez az összes mintegy tizede. Az arányok érzékeltetése végett: abból az 570 milliárdból, amennyit a szaktárca számításai szerint a rezsicsökkentés az „emberek zsebében hagy”, 300 ezer lakás energiaszámláját lehetne megfelezni felújítás, vagyis fogyasztáscsökkentés útján – írja egy tanulmányában az intézet.
A Mehi szerint a közvetlen támogatás helyett
egy állami garanciaalappal meg lehetne sokszorozni a programok pénzügyi mozgásterét.
A lakosság hitelképessége ugyanis gyenge. A hitel törlesztőrészletét viszont akár a korszerűsítések által elért rezsicsökkenés is fedezheti. Lapunk tapasztalatai szerint ez javarészt találkozik a szaktárca elképzeléseivel is: Szabó Zsolt illetékes államtitkár ennek kapcsán nulla százalékos kamatot szokott említeni.
Ugyanakkor a szakértő szavai cáfolják az államtitkárnak tulajdonított, sűrűn idézett adatot, miszerint a pénzekből 2020-ig akár az összes, hárommillió lakás felújítási támogatást remélhetne.
A Mehi számításaiból ugyanis 300 ezer lakás jön ki, ami a túlzó becslés tizede.
Igaz, a korábbi évek tapasztalatai fényében ez se lenne rossz eredmény: az Orbán-kabinettől a tavaly év végén felpörgetett magánlakástámogatási program keretében az eddigi döntések alapján mindössze körülbelül 15 ezer lakás számíthat támogatásra; a többi pénzt a lakás állapotát nem érintő hűtő- vagy mosógépcserére fordították.
Szabó Zsolt ez évre a 60 lakásosnál nagyobb társasházak számára helyezett kilátásba tízmilliárdos keretű, már az új uniós költségvetésből állt programot. Jövő tavasztól pedig a családi házak és az 1945 előtt épült társasházak kerülhetnek sorra, egyenként több tízmilliárdos forrással. Igaz, mindennek egyelőre nincs írásos nyoma.
Az energiatakarékossági beruházásokra összpontosító KEHOP májusban kihirdetett menetrendje alapján szeptembertől kiíráseső várható megújulóenergia-hasznosításban gondolkodó rendvédelmi, igazgatási, egészségügyi és egyházi épületek üzemeltetői, illetve hasonló irányba váltó távhőcégek számára,
de „szemléletformálásra” is jut vagy kétmilliárd.
Decemberben eszerint újabb adag pénz érkezik, helyenként már tízmilliárdos nagyságrendben, kormányhivatalok, központi tulajdonú oktatási intézmények, közép-magyarországi önkormányzatok, valamint a helyi hő és hűtésben, illetve zöldenergiatermelésben érdekelt vállalkozások számára.
Tovább csúszik a határidő
Tovább tolódik a tavalyi nyílászárócsere-pályázat nyerteseire rótt megvalósítási határidő. A lebonyolításért felelős állami Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit K . honlapján megjelent közlemény szerint a július 1-jéig, illetve szeptember 30-ig meghozott miniszteri döntések esetében legkésőbb október 31-ig, illetve jövő év május 15-ig kell lecserélni az ablakot-ajtót. Ezután egy hónapon belül kell igényelni a támogatást. Az első határidő a miniszteri döntések időpontjától függetlenül április 30-a volt, amit később július 31-re módosítottak, 15 napos bejelentési kötelezettség mellett.
