Ez az árak alakulásában is jól látható, hisz a malmi és a takarmánybúza minősége között már több mint 12 ezer forint a különbség, és az olló egyre jobban nyílik.
 |
A fehér kenyér a feketegazdaság miatt maradhat olcsó
Kovács Bence / Népszabadság |
A több mint ötmillió tonna termésből ugyan biztosítható a malomipar 1,2 millió tonnás igénye, ám a korábbi 42–43 ezer forintos átlagár időközben 52–55 ezer forintra emelkedett. Augusztus közepén már körvonalazódott, hogy nyár végére 10–15 százalékos lisztáremelésre lesz szükség, ami a kenyér árában is kell, hogy érvényesüljön.
Vagy nem. Puffer ugyanis van: a KSH szerint júliusban a liszt ára az egy évvel korábbihoz mérve több mint 15 százalékkal volt olcsóbb, miközben a kenyér ára nem követte ezt a változást. Az alapanyag-drágulás ellenére, heteken át gyakorlatilag „beragadt” az újbúzából őrölt liszt ára.
Másokhoz hasonlóan Détári István, a Váci Malom Kft. ügyvezető igazgatója is úgy látta: a lisztár azért nem emelkedett jó darabig, mivel most is vannak olyan, elsősorban új piacokat kereső szereplők, amelyek ebben a helyzetben inkább vállalják akár a veszteséges működést is, nyomott áron adják a lisztet, és így próbálnak új vevőkörre szert tenni.
Szerinte erre utal az is, hogy egyes malomipari vállalatok az idén még aratás előtt elkezdtek lefelé menni az áraikkal, amikor még nem lehetett tudni, hogy mennyi és milyen lesz az újbúza, illetve az abból készült liszt reális ára.
Az pedig nagyon valószínű, hogy ezek a vállalkozások komolyan áldoznak a piacrészesedés növelése érdekében, mivel – mint azt Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára mondja – malmi búzából 50 ezer forint alatt csak igen rövid ideig és nagyon kis mennyiséget lehetett felvásárolni.
Lakatos Zoltán úgy látja: nagy verseny folyik a lisztpiacon, ami a sütödéknek, de az áruházláncoknak is – akik maguk is értékesítenek közvetlenül lisztet – arra adott lehetőséget, hogy a beszállítók megversenyeztetésével mélyen tartsák a beszerzési árakat. Kényes kérdés, hogy a piaci lisztárak kialakításában mekkora szerepe van az itt termelt búzából készült, majd papíron megutaztatott és áfacsalt olcsóbb árunak. A szakma 20 százalékára becsüli az ilyen áru arányát. Nem elképzelhetetlen, hogy a nagyon olcsón kínált liszt nemcsak a piacot szerző beszállítónak okoz veszteséget, hanem az államnak is.
Iparági vélekedések szerint, ha továbbra is változatlanul a korábbi áron adják a lisztet a malmok, úgy minden kilogramm legalább két forint tiszta veszteséget jelent majd számukra – ecsetelte Lakatos Zoltán. A szakértők hozzáteszik: míg az alapanyag, a gabona ára nagyjából azonos a térségben, addig a hazai pékáruk átlagára mindössze egyharmada a környező országokénak.
