A minisztérium magyarázata szerint szinte minden ágazat érintett lehet a feketekereskedelemben, hiszen – mint kérdésünkre válaszolták – a szűrt adatnál csak az üzemanyagok, a gyógyszerek és gyógyászati cikkek, valamint az elektronikus háztartási cikkek forgalmát vették ki a statisztikából.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kereskedelmi forgalmi adataiban vajmi kevés nyoma van olyan forgalombővülésnek, ami megfeleltethető lenne a minisztérium közleményében szereplő áfanövekménynek. Ehhez ugyanis nagyjából 350-400 milliárd forint értékű többleteladás kellene. Ilyen gyors növekedés messze nem volt a magyar piacon: az első negyedévben (a múlt év azonos időszakához képest) mindössze 114 milliárd forinttal, 1890 milliárdra bővült a kiskereskedelemben eladott áruk értéke.
Ez azonban már tartalmazza a trafikhatást is – vagyis némi fehéredési számot. (A KSH eddig is beleszámolt némi feketekereskedést a becslésen alapuló forgalmi adatba. Ám a trafikok adóhivatali online bekötésével hirtelen megugrott a dohánykereskedelem – negyedévenként nagyjából 30 milliárd forinttal lett nagyobb a korábban becsültnél.)
Azt mindezek alapján nem lehet mondani, hogy a forgalom növekedése miatt emelkedett jelentősen a kereskedelemből származó állami bevétel – ahogyan a fehéredésre utal az is, hogy a „nem érintett” ágazatokban a többlet nem jelentkezett olyan mértékben.
Az államkincstár adatai szerint az első négy hónapban befolyt áfa időarányosan megfelel az előirányzatnak. Ez éppen a tervezett hétszázalékos bővülésnek felel meg. A tárca tehát óriási bravúrt hajtott végre: tavaly ősszel hajszálpontosan eltalálta, mennyit hoznak majd az új kasszák a fehéredés révén. Ami azért érdekes, mert azt nem sikerült viszont megtippelni, mikor indul el a rendszer: a szaktárca maga módosította folyamatosan a végső határidőket. Viszont már erre az évre jelentős fogyasztásnövekedést feltételeztek.
Részben egy olyan tényező révén, amely apasztja az állami bevételeket. Az embereknél jelentős forrásokat meghagyó rezsicsökkentés miatt ugyanis a korábbi áfabevételek 3-5 százaléka is hiányozhat, és minden bizonnyal hiányzik is. A kereskedelemből származó többletnek ugyanis csak egy része jelent meg az összbevételben.
Az év kérdése ezek után az, hogy milyen lesz végül a szaldó: a rezsicsökkentés folytatódása jelent-e majd további kiesést, esetleg a végül csak végigvitt kasszacsere hatása jelentkezik-e majd nagyobb mértékben, vagy a beinduló fogyasztás hat majd jótékonyan a gazdaságra és az állam bevételeire?
