A megkérdezett szocialisták többsége lapunknak azt mondta, a pártelnök erkölcsileg helyes, bár megkésett döntést hozott. Jobban vette volna ki magát, ha rögtön az EP-választási kudarc után lemond az MSZP éléről. Mivel nem tette, elfogyott körülötte a levegő, csak legszűkebb bizalmasai tartottak ki mellette, azok nem, akik – akár az elnökség és a frakcióvezetés tagjaként – évek óta érdekszövetségben voltak vele. Látványosan ellene fordult Horváth Csaba, a budapestiek vezéralakja, aki szerda este azt mondta az ATV-ben: Mesterházynak le kell mondania.
Világos jelzések jöttek arról is, hogy a csütörtök délután összeülő, főként kerületi vezetőkből álló fővárosi párttanács lényegében egyhangúlag Mesterházy távozását fogja követelni. A budapesti MSZP-t irányító választási bizottság előzőleg arra kérte a kerületi szervezeteket, hogy készítsenek állásfoglalást az általuk kívánatosnak tartott tisztújítási menetrendről, így alakítják ki, hogy a legnagyobb súllyal jelen lévő fővárosi küldöttek mit képviseljenek a szombati választmányi ülésen. A beérkező állásfoglalások túlnyomó többsége az elnök és az elnökség távozást sürgette. Mesterházy minden bizonnyal egy erről szóló „összbudapesti" felszólításnak ment elébe a lemondásával, az utolsó olyan pillanatban, amikor ezt még saját szándékaként adhatta elő.
Forrásaink szerint a fővárosiak elégedetlenségének oka, hogy Mesterházy az áprilisi vereség után nem mutatkozott hajlandónak a változásra, a pártelnöki és a frakcióvezetői poszt szétválasztására, a frakcióvezetés megújítására. Az EP-választási vereség pedig szerintük világossá tette, hogy azonnali irányváltásra van szükség.
A vasárnapi kudarc után egyértelmű volt, hogy Mesterházy maradni akar. Nem mondott le, hanem az elnökséggel együtt felajánlotta lemondását a választmánynak, másnap pedig bejelentette, hogy a frakció éléről nincs szándékában távozni. Szerdán viszont – miután egyre többen bírálták nyilvánosan – már azt nyilatkozta, hogy azonnali tisztújítást szeretne, vagyis azt, hogy a választmány fogadja el az elnökség lemondását. Egyidejűleg megszondáztatta az elnökségi tagjait, hogy hajlandók-e vele együtt távozni, ám erre nem mindenki válaszolt. Másnapi lemondása az elnökség nagy részét is meglepte.
|
| Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A választmány előtt most három lehetőség áll. Az első, hogy elnökválasztó kongresszust ír ki, ám az elnökség a helyén marad. Ehhez az kellene, hogy az elnökségi tagok legalább kétharmada ne mondjon le. A második opció, hogy elnököt és új elnökséget választó kongresszust tartanak a következő hetekben, bár megoszlanak a vélemények, hogy ezt lehetővé teszi-e az alapszabály. A harmadik eshetőség a teljes, alulról felfelé menő tisztújítás, ami nagyjából két hónapot vesz igénybe.
Mesterházy lemondása után a megyei vezetőségek nagy része összeült, péntek délelőtt pedig a megyei elnökökből álló országos párttanács ülésezik, hogy kitalálja a tisztújítás forgatókönyvét. Közben megindultak a találgatások arról, hogy ki lehet az MSZP következő – várhatóan átmeneti időre megválasztott – elnöke. Lapunknak a legtöbben Ujhelyi István frissen megválasztott EP-képviselőt és Tóbiás József frakcióvezető-helyettest említették kívánatos jelöltként.
