Nagy halom trágyával a hazai tejesekért

A trágya leborítását követően baranyai tejtermelő cégek tíz mezőgazdasági járműve foglalta el a Megyeri út egyik sávját, a traktorok és vontatmányaik két oldalán pedig a régió 30 agrárvállalkozásának félszáz alkalmazottja táblákkal tüntetett.

– Ha a kormány nem tesz valamit a hazai tejtermelőkért, akkor a tehéntartók tönkremennek, s eltűnik a magyar tej a piacról – prognosztizálta a pécsi demonstráció egyik szervezője, Szinyákovics Pál, aki a térség 41 agrárvállalkozásának tejét értékesítő céget irányítja.

Fotó: Csortos Szabolcs

Ugyanezt erősítette meg Wilhelm József, a belvárdgyulai Mezőgazdasági Zrt. vezetője. A társaság 500 fejős tehenet tart, s ez az ágazat 30 embernek ad munkát. Wilhelm – és sorstársai – a jelek alapján azt feltételezik, hogy a külföldről behozott tejek azért olcsóbbak, mint magyar konkurenseik, mert az értékesítés folyamán közbeiktatnak adócsaló cégeket, amelyek aztán – mire ellenőriznék őket – eltűnnek vagy utolérhetetlen emberek tulajdonába kerülve fantomizálódnak, így rajtuk nem lehet behajtani a nyilvánvaló károkozást.

– Ez a csalási mód általános – állította Berki Gyula, a bicsérdi Aranymező Zrt. elnök-igazgatója. – Így teszik olcsóbbá az áruházakban a külföldi cukrot, húst és étolajat is.

A bicsérdi cégnél 800 tehenet fejnek, s ez 40 alkalmazottnak biztosít megélhetést. Az rt. a közelmúltban korszerűsítette istállóit, s a marhatrágyából immár metánt és áramot nyernek. Az uniós támogatottságú projekttel 320 milliós adósságot vett nyakába az üzem, amit 2022-ig törleszt. Berki megemlítette, hogy a hatóságaink tehetetlensége azért is érthetetlen, hisz tudható: a magyar tej felvásárlási ára a legalacsonyabb Európában.

Nálunk 101-102 forintot fizetnek a termelőknek a feldolgozók, míg Szlovákiában és Németországban 115-125 forintot. Ebből következik, hogy képtelenség illegális trükkök nélkül olcsóbban kínálni az onnan származó tejet nálunk, mint a hazait. Már pedig ez naponta megtörténik.

Ráadásul egyes nagykereskedők és áruházláncok nem is hajlandók tárgyalni arról, hogy átvegyék a hazai tejet. Elmondásuk szerint ilyen például a Metro és - ami még fájóbb a termelők számára - a magyar tulajdonú COOP. Ezért is a COOP egyik cége, a Mecsek Fűszért elé vitték a trágyát.

A tüntetők táblái sem kímélték a trágya címzettjét, az egyik transzparensen ez állt: „COOP nem hazai áruló, hanem hazaáruló". Más táblákon ilyen üzeneteket olvashattunk: „Marhának néznek minket, a tejet mégsem tőlünk veszik", „Import külföldi tehéntől? Megisszuk a levét!", „Ha a külföldi tejet veszel, azzal a magyar teheneket vágod. Vágod?!".

A termelők félelmét azért érdemes komolyan venni, mert jövőre az unióban megszűnik az országok tejtermelését szabályozó kvóta. Akkortól mindenki annyit termel, amennyit akar. A külföldi termelők – vélhetően – ezért próbálják dömpingárral elfoglalni a magyar piacot.

Csortos Szabolcs / Fotó

– Az uniónak nem fáj, ha eltűnnek a magyar tehéntartók – hangsúlyozta Wilhelm József –, a magyarországi tej mennyisége nagyjából az unió tejtermelésének egy százaléka. Ez senkinek se hiányzik majd, és azonnal helyünkbe lépnek. Csakhogy ez a lépés több tízezer hazai agráralkalmazottat állástalanná tesz.

Mivel a pécsi tüntetés egy a gyalogosok által alig érintett ipari területen folyt, a demonstráció közvetlenül keveseket szólított meg. Megkérdeztünk néhányakat, akik elhaladtak a tüntetők előtt.

– Sajnálnám, ha nem lenne magyar tej – mondta Gere Péter, pécsi pedagógus –, de bevallom, én is az olcsóbb tejet veszem.

– El se olvasom, mit írnak rá a tejesdobozra, így nem tudom, hol gyártják – ismerte be egy középkorú hölgy –, az olcsót keresem.

Délelőtt tizenegykor a tüntetők hazaindultak. A ganéj ott maradt. A termelők szerint nem csak ott.