A magyar szabályozás egy már működő rendszer helyett lényegében kétkulcsossá alakította az adófizetést: ötven liter mennyiségig az adó mértéke nulla, a fölött hektoliterenként 333 ezer forint lett a teher.
|
Kis egerszögi pálinkafőzde
Árvai Károly / Reuters |
Ezzel párhuzamosan a magánfőzdékben saját gyümölcsből saját használatra előállított párlat ötven literig adómentes, a fölött pedig 333 ezer forint az adó. A bérfőzdék kötelesek nyilvántartani a lefőzött és kiadott mennyiséget, így elég pontosan nyomon követhető, mely bérfőzető után mennyi adót kellett fizetni.
Összességében nem sokat: tavaly a költségvetésnek 12,4 millió forint folyt be bérfőzetés után. Az adót 13 ezer liter szesz után fizették be, ehhez képest 7,5 millió hektoliterfok párlat keletkezett bérfőzésből, ami hozzávetőleg 16-17 millió liter pálinkának felel meg.
 |
Szálláshelyeken, versenyeken, falunapokon lehetett árulni az adómentes szeszt
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Vagyis a pálinkaforradalom annyira jól sikerült, hogy csak az fizetett adót a bérfőzetett pálinkája után, aki nem tudta kiszámolni, hogy ötven liter alatt marad, vagy sem – a szabályozás átalakítása előtt hozzávetőleg hasonló mennyiség után hat-hétmilliárd forint folyt be évente.
A 16-17 millió liter bérfőzetett pálinka nem kerülhet a boltok polcaira, legfeljebb kereskedelmi szálláshelyeken, versenyeken, falunapokon lehetett árulni. Valahogyan mégis eljut a szomjas torkokig a szesz, de azt nem tudni, mennyi fogy saját használatra és mennyit adnak el a bérfőzetők.
Az azért árulkodó, hogy a kereskedelmi forgalomnak szánt mennyiség drasztikusan a bérfőzött alatt van: 745 hektoliterfok, ami kevesebb, mint kétmillió liter pálinka, négy-hatmillió palackról lehet szó.
Azt nem tudni, hogy ezek után mennyi adót fizettek be a szeszfőzdék, mert a sör, bor, pezsgő és párlatok adója ömlesztve megy a büdzsébe, ez mindösszesen 87 milliárd forint volt tavaly – tájékoztatta lapunkat a NAV.
Pálinkamánia után másnaposság
A pálinkafőzés és a bérfőzetés – mint hungarikum – már a csatlakozási tárgyalások idején is kemény ügy volt.
László Csaba volt pénzügyminiszter, aki maga is részt vett a tárgyalásokon, munkatársunknak nyilatkozva úgy emlékezett: nagyjából az utolsó két téma között volt a bérfőzési szeszadó kérdése a társaságiadó-kedvezményekkel együtt. A tárgyaló felek csak nagyon nehezen értették meg, hogy Magyarországon a pálinkafőzés komoly tétel, és nem lehet szűk keretek közé szorítani a lefőzhető mennyiséget, különben a feketepiacon fognak gyártatni az emberek kétes minőségű párlatokat.
Mivel speciális, máshol nem jellemző attitűdről és annak adóztatásáról volt szó, az erről szóló megállapodás belekerült a csatlakozási szerződésbe.
A sokat emlegetett osztrák snapszfőzés egészen más kategória: az engedélyezett mennyiség mindössze 30 liter, vagyis a kedvezmény nem fedi le a fogyasztott mennyiség 90 százalékát, ahogyan itthon.
|
A házi pálinka elöntötte a piacot, így annak összetételét már nem is lehet felbecsülni rendesen
Balogh László / Reuters |
Portugália sem vethető össze a magyar példával: ott ugyanis Madeira és az Azori-szigetek kért és kapott kedvezményt speciális likőr és rum előállítására. Mivel a szigetekről nem kerül ki jelentős mennyiség, az nem befolyásolja az uniós piacot, ráadásul az előállítás is nehézkes, nem gépesített, megkapták a kedvezményt. Ez egyébként 75 százalék, s éppen az idén vizsgálja felül a bizottság annak meghosszabbítását 2020-ig.
Hogy a magyar adókedvezmény hatására a pálinka mennyiben rontja más uniós szeszek piacát, nem egyértelmű. Az uniós piacokra nem tudott betörni a pálinka – nem is reális, hogy a bérfőzött pálinka tömegével kerüljön külföldre, hiszen nem kerülhet boltokba –, ám a hazai forgalmat jelentősen befolyásolhatta.
Azt viszont elég nehéz megbecsülni, az itthoni szeszfogyasztásból mennyit tesz ki a pet-market. Erről általában nem szívesen beszélnek a kereskedelmi főzdék, ám annyi bizonyos: a néhány évvel ezelőtt felívelt pálinkamánia mára alábbhagyott. Kérdés, ez a valós fogyasztás csökkenésében is megmutatkozik-e, vagy csak átterelődött a házipáleszre a kereslet.
Mindazonáltal 2015-ben az Európai Bizottság felülvizsgálja majd a bérfőzési szeszadó szabályait, s áttekintve a piaci hatásokat, dönt majd a rendszer fenntartásáról vagy beszüntetéséről.
