Visszatértek a válság előtti problémák

Emelkedik a friss diplomások bére is – mondta lapunknak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke. Hozzátette: a válság néhány évre elfedte ugyan a problémát, de hiány van villanyszerelőkből, épületgépészekből, technikusokból, autószerelőkből, és ugyanez a helyzet szinte minden építőipari szakmában. Nyáron csak tovább romlik majd a helyzet, mert az idénymunkák elszívják az embereket – külföldre. A turisztikai szezonban minden nyugati országba várják a takarítókat, pincéreket, pultosokat, szakácsokat, de a mezőgazdasági munkásokat is.

– Átvették az irányítást a munkavállalók, a cégek pedig néhány kötelező végzettséget követelő szakma kivételével már nem is nézik, kinek milyen iskolai papírja van. A vállalatok saját kurzusokat szerveznek, egyetemi, de olykor már középiskolai évfolyamokat támogatnak, belső tehetséggondozó és továbbképző programokat indítanak, vagy részfeladatokra szabdalják a munkaköröket, és azok elvégzésére tanítják be az újonnan érkezőket – tette hozzá Csaposs Noémi.

– Bár hiányoznak kutatások, jól látszik, hogy a közfoglalkoztatás bevezetése úgy javítja a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat, hogy az esetek döntő többségé­ben valójában nem jelent visszautat a munka világába. A válság legnehezebb évei alatt működőképes és szükségszerű megoldásnak tűnt. Sajnos mára túl sok a közmunkás, noha az intézmény nem elegendő a problémák megoldására – mondta a Népszabadságnak Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója.

Jelentősen befolyásolja a számokat a külföldi munkavállalás. Elsősorban a szakképzett, mobil és fiatal embereknél jellemző, gyakran éppen azokat az ágazatokat, térségeket sújtva, ahol már korábban is érzékelhető volt a munkaerőhiány – utóbbi az elvándorlás hatására tovább erősödhet, az emiatt bekövetkező béremelkedés pedig rontja a hazai cégek versenyképességét.