Az érdekképviseletekkel kötött megegyezés értelmében az anyavállalat azon alacsonyabb kereseti kategóriákba tartozó munkatársai, akik 2016 elején állományban lesznek, 2015. július 1-jei visszamenőleges hatállyal négyszázalékos bérfejlesztésben részesülnek. A távozó munkatársak újra-elhelyezkedését az Esély program keretén belül aktív álláskereséssel, munkaerő-piaci tréninggel és személyes tanácsadással támogatja a Telekom.
A cég érdekképviseletei (a két szakszervezet és az üzemi tanács) közös közleményben fejtették ki: nem tartják reálisnak a létszámcsökkentés megvalósíthatóságát. Bujdosó Attila lapunknak hozzátette: Magyarországon egyedülállónak tartja azt a programot, amely első körben a távozást önként választóknak teremti meg a lehetőséget arra, hogy anyagi biztonság mellett váltsanak munkahelyet.
A régebb óta a vállalatnál dolgozóknak – azoknak, akik a nyugdíjba vonuláshoz szükséges minimális szolgálati idő eléréséhez közelebb járnak – lehetőségük lesz arra is, hogy a megállapodásban biztosított végkielégítésüket és felmondási időre járó pénzüket havi rendszerességgel kapják meg.
„Ez európai tendencia, nem különösebben meglepő”
Így biztosíthatják, hogy elérjék a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati időt. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a Telekom létszámleépítése több folyamat következménye: a technológiai fejlődés, az üzleti modell átalakulása éppúgy benne van, mint a hazai gazdasági helyzet, a fogyasztók vásárlóerejének csökkenése, illetőleg a rendkívül kedvezőtlen adózási környezet – idehaza és Európa-szerte.
Hozzáteszik: a lépés egyenes következménye a távközlési adóknak, még akkor is, ha nem pusztán azok számlájára írható. A piacvezető telekommunikációs vállalatnál létrejövő karcsúbb szervezet a menedzsment álláspontja szerint rugalmasabban képes majd a versenypiaci kihívásokhoz alkalmazkodni, és valódi online vállalatként működve megfelelni ügyfelei igényeinek – írja a távközlési cég nem kicsit nyakatekert mondata. A lényeg: a jövőben a távközlési cégek alapszolgáltatása és technológiája radikálisan megváltozik.
Az intelligens hálózatok megjelenésével sokkal kisebb, ám magasabb képzettségű műszaki személyzetre lesz szükség. Az átállásról csak most született döntés, de a következő három-négy évben gyakorlatilag teljesen megújul a meglévő infrastruktúra. A műszaki háttér mellett radikálisan alakul át az értékesítés is. Bár ma vitatéma a szakmában, hogy kevesebb vagy több, az ügyfelekkel kapcsolatot tartó kollégára van-e szükség, az tény: a szolgáltatók az online ügyintézés, az online értékesítés felé kívánják terelni az ügyfeleket.
– Az ügyfélkapcsolattal foglalkozók akkor is külső szerződéses partnerei lesznek a cégnek, nem pedig alkalmazottai, ha az elektronizálás nem sikerül. Ez biztosítja a vállalatok versenyképességét – hívja fel a figyelmünket egy iparági szakértőnk, aki szerint ez európai tendencia, nem különösebben meglepő.
Mindezek mellett ok az üzleti modell átalakulása is: a szolgáltatóknak egyre kevesebb pénzük van a telefonszámlákból. A percdíjak helyett a felhasználók egyre inkább a mobil- és a vezetékes netért fizetnek, s vibereznek, skype-olnak. Az SMS-eket szépen lassan felváltják a chat-alkalmazások, mint a Viber, a Whats-app vagy épp a Facebook.
A tévéért még hajlandóak fizetni, de a YouTube és más internetes tartalmak is egyre inkább teret nyernek. A hagyományos szolgáltatások árbevétele tehát csökkent, ezért a cégek egyre többféle, s egyre flexibilisebb tartalmat kívánnak adni az előfizetőiknek – természetesen pénzért. Ezek fejlesztéséhez persze kapacitás és új munkatársak kellenek, de más tudásra, más képzettségre van szükség, mint amire jelenleg építenek ezek a vállalatok – valószínűsíthető tehát, hogy a folyamat még nem ért véget.
A Facebook és a Google is hibás
A távközlési, a telefon- és a közműadó is felsorakoztatható a Magyar Telekom drasztikus intézkedése okai között, hiszen ezek évente több mint ötvenmilliárd forint terhet jelentenek a cégnek. Nem lehet nem felismerni, ki fizeti ki valójában a távközlési adót. Ám maga a kedvezőtlen adózási rendszer, s a kontraproduktív szabályozási környezet mint probléma, EU-szerte ismert. Az európai szabályozás az elmúlt hat évben a progresszív, beruházás- és fejlesztésösztönző tulajdonságait levetkőzte, ma a szabályozásért felelős európai politikusok szeme előtt csak rövid távú célok lebegnek.
– Az intézkedések nagyon jók az ügyfeleknek, ideig-óráig, hiszen csökkennek a díjak, jobb szolgáltatásokat kapnak, sokszor ingyen. Ám mára a technológia- és beruházásigényes távközlési ágazat bevételeinek komoly részét vették el, s ez Európa-szerte veszélyezteti a távközlési munkahelyeket. Lassan nem lesz elegendő pénz az infrastruktúrák megújítására, mert a tőke messziről elkerüli a nem eléggé profitábilis, s nem eléggé hatékony európai távközlési szektort.
2007–2009 között még megmosolyogtuk az amerikai távközlést az infrastrukturális elmaradottsága miatt, mára elhúztak Európa mellett – magyarázta lapunknak igen kritikusan egy magát megnevezni nem kívánó, de a szabályozásban aktív szerepet vállaló brüsszeli forrásunk. Hozzáteszi: ez a folyamat azért veszélyes, mert miközben a távközlési cégek az EU-ban egymillió polgárnak adnak munkát, addig a bevételek egyre nagyobb hányadát eltevő internetes, okostelefonos megoldásokra szakosodott kis és nagy cégek, mint a Facebook és a Google, alig alkalmaznak európai állampolgárokat, s egyelőre arra sincsenek rászorítva, hogy Európában adózzanak.
