Zsiros Géza, korábban kisgazda politikus, aki a Békés megyei Kunágotán gazdálkodik, megerősíti: még a repcetáblák is zizegnek a pockoktól. Az árpát már aratják, örülhet, akinek fél termése lesz. A búzának még mintegy két hét érésideje volna hátra – ha nem avatkoznak közbe a hatóságok, addigra mindent megesznek a rágcsálók. Karsai József hallott olyan gazdákról, akik ijedtükben már a búzát is aratni kezdték – 28 százalékos nedvességtartalommal. Nemhogy nem érik meg a szem, de a szárítási költsége is sokkal magasabb lesz, mint normál körülmények között.
A Békés megyei termelők nehezményezik, hogy Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke korábban úgy nyilatkozott: rekordtermés várható, 5 millió tonna körüli kalászos gabona kerülhet a magtárakba. Karsai József szerint a terméktanácsi funkciókat is ellátó szervezet vezetője ezzel hozzájárult, hogy a kereskedők leverjék az árakat. Karsai szerint Vancsura alábecsüli a veszélyt. Vancsura József szerint viszont, aki időben leszerződött, annak nem kell tartania attól, hogy aratáskor alacsony lesz az ár. Az elnök – bár tisztában van vele, hogy bizonyos megyékben nagyon nagy kárt okoznak a pockok – kitart amellett, hogy a rágcsálók és a korábban károsító sárga rozsda együttesen sem okoz tíz százaléknál nagyobb kárt a gabonatermésben. A szövetség elnöke most mintegy 4,5 millió hektáros össztermést prognosztizál.
Zsiros Géza szerint az okozza a legnagyobb problémát, hogy megszűnt a korábban jól működő országos előrejelző hálózat. Amíg működött, addig pontosan tudták, hol kell elrendelni kötelező állami védekezést. A mezei pocok ugyanis nemcsak a szántóföldeken szaporodik, hanem a tanyahelyeken, árokpartokon, nem művelt területeken – onnan vándorol át a gabonatáblákra. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az Európai Bizottság kivonatta a forgalomból azt a vegyszert – a Redentin 75 RB-t –, amellyel korábban sikeresen védekeztek. Igaz, szükséghelyzeti engedélyt most is adnak a használatára, ezt azonban a gazdáknak külön kell kérvényezni. Az engedélyt gyorsan és rugalmasan kiadják, ám a kereskedelmi forgalomban nem érhető el a szer – a helyre és személyre szóló engedélyekre úgy kell külön legyártatni a megengedett mennyiséget. Zsiros Géza szerint ez legalább egy héttel késlelteti a védekezést, egyelőre felmérhetetlen károkat okozva.
Mind Zsiros, mind Karsai arra figyelmeztet: nemcsak a kalászos gabona van veszélyben, hanem a napraforgó, a kukorica és a borsó is. Minden, aminek zöld a szára – a nagy hőségben ugyanis a rágcsálók a zöld növények szárát is elrágják, hogy folyadékhoz jussanak. Éppen ezért haladéktalanul el kellene rendelni a kötelező állami védekezést – olyan nagy ugyanis a baj, hogy szervezett és szakszerű állami közbeavatkozás nélkül azt sem a földhasználók, sem a települési önkormányzatok nem tudják orvosolni.
Másfél napot vártunk Fári Zoltánnak, a Békés Megyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatójának szakmai álláspontjára. Az igazgató a megkeresésünkkor jelezte: szívesen megosztaná velünk információit, ám ehhez a sajtóiroda engedélye kell. A sajtófőnök a főigazgatótól kért véleményt, hogy a szakigazgató nyilatkozhat-e a pockokról, de sokára jutott be hozzá, hogy megtudakolja a választ. Végül Fári Zoltántól azt az e-mailt kaptuk, hogy mivel a pocokinvázió nem csak Békés megyét érinti, ezért „ebben a témában nyilatkozni nincs kompetenciánk”.
A Nébih válaszolt
Cikkünk megjelenése után a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményt adott ki. Ezt ezennel teljes terjedelmében közöljük.
"Való igaz, hogy a mezei pocok állománya rendkívüli mértékben elszaporodott. Az idei rendkívül enyhe tél és az előző év kedvező őszi időjárása nagymértékben hozzájárult, hogy az utóbbi évek egyik legjelentősebb mezei pocok felszaporodásával állunk szemben. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem az egész országot elborító járvány-szerű túlszaporodásról van szó, hanem csak egyes megyékben és ott is gócszerűen tapasztalható a túlszaporodott mezei pocok állomány kártétele. Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Baranya, valamint Fejér, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Bács-Kiskun és Pest megyékben van szükség védekezésre, a megye egyes részein, eltérő kártétel miatt. Ezeken a helyeken valóban nagy mértékű kárt okoztak a rágcsálók.
Szélsőséges esetben a termést olyan mértékben elfogyasztják, hogy azt már nem érdemes betakarítani sem. Ez azonban – mint korábban hangsúlyoztuk – nem általános jelenség, a megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői felvételezései szerint csak néhány ilyen esetről van tudomásunk.
A mezőgazdasági termelőknek érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a növényállományok fejlődését, és a károsítók jelenlétét is, beleértve a mezei pocok állományát. Mint ahogy a cikkben szerepel, az érés előtt álló, vagy érő állományban is jelentős kárt képesek okozni. Mezei pocok ellen több készítmény felhasználása engedélyezett, de ezek felhasználása az év ezen szakában nem kivitelezhető.
A fentiekre figyelemmel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75 RB rágcsálóirtó készítmény felhasználására. A készítmény állandó engedéllyel valóban nem rendelkezik, mivel az Európai Uniós újraengedélyezési eljáráshoz benyújtandó vizsgálati eredmények beszerzésének költsége vállalhatatlan terhet jelent a gyártó részére. A szükséghelyzeti engedélyben meghatározott felhasználási előírásokat a NÉBIH folyamatosan a változó körülményekhez igazítja. Az első engedély kalászos kultúrában és repcében tette lehetővé a védekezést meghatározott megyékben, majd a vegetációs idő előre haladtával szükségessé vált egyéb növényi kultúrákra és több megyére is kiterjeszteni a védekezés lehetőségét, így például kukoricában és napraforgóban is alkalmazható jelenleg, a betelepedés megakadályozása céljából.
A termelőknek azonban tisztába kell lenni a Redentin felhasználásából eredő környezeti kockázatokkal. Mivel ez a rágcsálóirtó készítmény roppantott gabonaszemre felvitt véralvadás-gátló méreganyag, ezért nem csak a célszervezet, a mezei pocok fogyaszthatja el, hanem egyéb növényevő állatok, elsősorban a mezei nyulak. Erre tekintettel a felhasználónak figyelemmel kell lenni arra, hogy a kijuttatott csalétek egyenletesen legyen szétterítve a területen, ne keletkezzenek csomók, amiből jelentős mennyiséget fel tudnak venni a nyulak.
Gondoskodni kell továbbá a vadonélő állatok eltereléséről, riasztással, illetve terelő etetéssel. Minden esetben elengedhetetlen a területen gazdálkodó vadásztársasággal való együttműködés. Tisztában kell lenni azzal is továbbá, hogy fennáll az úgynevezett másodlagos mérgezés veszélye, vagyis az a jelenség, amikor a méregtől elpusztult rágcsálót ragadozók vagy dögevők fogyasztják el, kitéve magukat a mérgezés lehetőségének (ezen méreganyag madarakra gyakorolt mérgezősége egyébként jóval kisebb, mint az emlősök esetében).
A gazdáknak ezen információk ismeretében, továbbá a Redentin felhasználása során minden esetben növényorvos szaktanácsadóval konzultálva kell dönteniük e csalétek felhasználásáról.
A fent leírt környezeti kockázatok miatt a Redentin felhasználását fokozottan figyelemmel kísérik környezetvédő szervezetek is, e kérdésben már felvették a kapcsolatot a NÉBIH-hel.
A mezei rágcsálók elleni védekezéshez segítségül lehet hívni a természetet is, ragadozó madarak számára T-alakú ülőfák kihelyezésével. Ilyenkor a táblára telepedett ragadozó madarak jelentős mértékben képesek csökkenteni a mezei pocok állományát, de ez a módszer nem ad gyors azonnali megoldást, és főleg nem tud felszámolni egy ilyen mértékű túlnépesedést. Hosszú távon az alkalmazása mindenképpen hasznos.
Természetesen a fentiekben leírt két módszert együttesen nem szabad alkalmazni, ahol méreggel védekeznek mezei pocok ellen, oda ne helyezzenek ki ülőfát.
Az állami védekezés emlegetése ebben a helyzetben nem helyénvaló. A hatályos jogszabályok alapján állami védekezést zárlati károsító fellépése esetén lehet elrendelni. A zárlati károsítók felderítését és az ellenük való védekezés megszervezését a növényvédelmi hatóságon, mint élelmiszerlánc-felügyeleti szerven keresztül az állam végzi. A mezei pocok nem minősül zárlati károsítónak, sőt ellenkezőleg: mint nagy kártétellel fenyegető kártevő elleni védekezési kötelezettség kiemelt feladata minden földhasználónak."
