A hivatalos iratok szerint a vevőjelölt a Miniszterelnökség közvetlen irányítása alá tartozó ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató. Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre ugyanakkor írásban Lázár János tárcája és az ENKSZ is ragaszkodott ahhoz a fordulathoz, hogy a szükséges előkészületek megtörténtek. Az ENKSZ-nél „tulajdonosi döntések meghozatalát” várják. A határidőt firtató kérdésünk viszont megválaszolatlan maradt.
Akár lefújták az ügyletet, akár nem, ismereteink szerint a felek már az árban is megalkudtak. Az RWE a hálózati cégek 49 százalékáért állítólag összesen 150 milliárdot kér, míg a lakossági szerződéseket tartalmazó, valamint az ügyfélszolgálati rendszereket üzemeltető cégekért mintegy hétmilliárdot fizetne az ENKSZ. Ebből a nagy falat nyilván a hálózat, amely vételárának előteremtése a miniszter szavai alapján szintén akadályokba ütközhetett. Úgy tudjuk azonban, a csomag továbbra is csak egyben eladó, és az aláírástól nem az anyaországában egyre rosszabb pénzügyi adatokat mutató RWE húzódozik.
Korábban ismertetett információnk szerint az ENKSZ visszakozása mögött bonyolultabb okok állnak. Az energiapolitikáért továbbra is felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó MVM ugyanis más fajsúlyos energiapiaci szereplőkkel együtt a szaktárcán keresztül állítólag olyan javaslatcsomaggal állt elő, amely szerint a hálózati cégeknek – de akár a teljes energiaszolgáltatásnak is – inkább náluk lenne a helye. Pénzt az MVM teremtene hozzá, igaz, kellő kockázatelemzés után. Úgy tűnik tehát, az MVM elmozdul arról az évtizedek óta képviselt álláspontjától, ami szerint a belekódolt hatalmas veszteségek miatt mereven elzárkózik a lakosság közvetlen ellátásától. Másrészt viszont a kockázatelemzés alapján az Elmű-ÉMÁSZ-csomag jelenlegi formájában nem is kellene nekik, mivel a hálózati cégeknek csak a 49 és nem a 100 százaléka eladó. Értesülésünk szerint az Elmű-ÉMÁSZ ára „tokkal-vonóval” egymilliárd euró, azaz több mint háromszázmilliárd forint. Új elemként merült fel, hogy – mint most kiderült, – az EDF Démász megvásárlásáról jóval kisebb csinnadrattával bár, de már egy éve tárgyal az ENKSZ és a francia EDF. A dél-magyarországi áramszolgáltató ráadásul egyben, fogyasztókkal, hálózattal együtt eladó. Csak hogy még bonyolultabb legyen a kép, az MVM fantáziáját emiatt az Elmű-ÉMÁSZ-szal ellentétben az EDF Démász ismereteink szerint nagyon is megmozgatta.
Az ügy kapcsán Lázár János arra utalt, hogy először meg kellene vásárolni a vagyonelemeket, és csak azután megnyitni az eszközök államon belüli helyéről szóló vitát. A tárcavezető egyébként alapvetően tagadta a közte és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter között feltételezett bárminemű vita létét. Mint fogalmazott, ilyesmiről „igazából” nem hallott. Tárcája megkeresésünkre annyiban ismerte el a felvetések létét, hogy azt írták, ezekről a kormány nem hozott döntést.
Az NFM-es ötletek mindazonáltal annyira bizonyosan szöget üthettek Orbán Viktor fejében, hogy az ENKSZ és az RWE közötti tárgyalások megrekedjenek. A kormányfőt állítólag az győzte meg, hogy a lakossági ellátás veszteségeit így az államnak nem kell átvennie a külföldiek válláról.
Régi szám nem jó szám
Ahhoz képest, ahogy az állami illetékesek milyen igyekezettel próbálják tompítani az Elmű-ÉMÁSZ-kudarc élét, a terv igen nagy kalamajkát okozott a cégnek és a fogyasztóknak is. A január 1-jei átadást megkönnyítendő ugyanis, az Elmű Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. a lakosságot magába foglaló 2,3 millió úgynevezett egyetemes szolgáltatási szerződést egy külön, újonnan alapított cégüknek, az Elmű-ÉMÁSZ Zrt.-nek adták át.
|
Az átutalással fizetők felszólításba ütközhetnek
Veres Viktor / Népszabadság |
Az átadás miatt viszont az érintett fogyasztók december 1-jei hatállyal rendkívüli zárószámlát kaptak, ami azt jelenti, hogy az éves „elszámolószámla” mellett a váltás időpontjára érvényes mérőállás szerint megint meg kell téríteni az addig mért fogyasztás ellenértékét az Elmű Nyrt., illetve az ÉMÁSZ Nyrt. felé. December 1-jétől pedig a számla mindkét területen már egy új cégtől, az Elmű-ÉMÁSZ Zrt.-től érkezik. Vagyis módosul a bankszámlaszám. A csekkel fizetőknek ez értelemszerűen nem okoz gondot, de a váltás a csoportos beszedési megbízással fizetők számára is automatikus – tájékoztatta lapunkat Boross Norbert szóvivő.
Az átutalással fizetők szintén kaptak tájékoztatást a bankszámlaszám-változásról. Ugyanakkor e körből kétségkívül többen utalják a december 1-je óta elfogyasztott áram ellenértékét helytelenül a régi bankszámlára. E tárgyban egyelőre türelmi idő él, ami azonban hamarosan lejár.
Problémát jelenthet az is, ha valaki egy rég lejárt tartozását az új bankszámlaszámra fizeti. Mindenesetre bármilyen tévedés történjék is: ha a cég tartozást észlel, megindul a szokásos figyelmeztető eljárás tértivevényes, ajánlott levelekkel. Így ha előbb nem, az ügyfél innen bizonyosan értesül, hogy valami probléma akadt, amit még időben rendezhet – vélekedett a szóvivő.
