Elparázslik a magyar növekedés

A párizsi székhelyű intézmény borúsabb képest fest a várható idei és jövő évi fejleményekről, mint az Európai Bizottság, amely hétfőn 2,3 és 2,1 százalékos növekedést vetített előre a magyar gazdaságra vonatkozóan. Az OECD szerint 2014-ben két százalékkal, 2015-ben 1,6 százalékkal bővülhet a nemzeti össztermék (GDP). Az őszi előrejelzéshez és a januári országjelentéshez képest 0,1 százalékkal még apadt is a 2015-ös becslés.

Az OECD előrejelzése Magyarországnak

	2011	2012	2013	2014	2015
Gazdasági növekedés	1,6	-1,7	1,2	2,0	1,6
Lakossági fogyasztás	0,4	-1,6	0,2	1,6	1,1
Kormányzati fogyasztás	0,0	-1,2	1,6	1,0	-0,1
Beruházások	-5,9	-3,7	5,9	3,1	1,5
Belső kereslet	-0,5	-3,5	0,8	1,5	0,9
Export	8,4	1,7	5,3	5,3	5,4
Import	6,4	-0,1	5,3	4,6	5,0
Infláció	3,9	5,7	1,7	0,5	2,8
Munkanélkülislégi ráta	10,9	11,0	10,2	8,7	8,9
Államháztartási egyenleg (GDP %)	4,2	-2,2	-2,3	-2,9	-2,9
Adósságráta  (GDP %)	81,8	79,7	78,8	79,7	79,5
Fizetési mérleg (GDP %)	0,4	0,8	3,0	3,6	3,9

Véleményét azzal támasztja alá a szervezet, hogy miközben az export lendületet vehet, a magánberuházások élénkülését akadályozza az ellentmondásos gazdaságpolitika nyomán kialakult üzleti környezet, és az összezsugorodott hitelezés. Ez utóbbi helyzeten csak részben segített a jegybank növekedési hitelprogramja, amely tavaly nyáron felívelt, aztán visszaesett, hiszen a hitelezés tartós felfuttatásához a bankok működési környezetén kellene változtatni.

Eligazítás a délutáni műszakkezdés előtt a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában 2014. május 5-én. A gyárban ezen a napon indult a harmadik műszak, így a munkavállalók létszáma elérte a 3500-at. Ujvári Sándor / MTI

A jegybanknak egyébként az OECD szerint tekintettel kellene lennie a pénzpiaci széllökések hatásaira, s egyensúlyba hoznia a döntések során a kamatcsökkentések előnyeit és a forint hirtelen meggyengülésének hátrányait. Arról nem is beszélve, hogy az infláció átmenetileg alacsony csupán, s bukott ütemével a maginflációé alá. Utóbbinak az irama felel meg most nagyjából a jegybanki célnak.

A szervezet úgy véli, hogy a kormány érdemi, a GDP egy százalékára rugó fiskális lazítást hajt végre 2014-ben, miután tavaly a tervezettnél kisebb deficitet produkált, de vissza kell térnie középtávú célja teljesítéséhez. Az államadósság GDP-hez mért aránya 2013-hoz képest ebben az évben még emelkedik is, 78,8-ról 79,7 százalékra (az EU hasonló mértékű növekedést várt, kiinduló pontja magasabb volt azonban).

Az idei kétszázalékos növekedést a béremelésekből és a rezsicsökkentésből táplálkozó fogyasztás és az állami beruházás serkenti. Ezek átmeneti tényezők, amelyek kifulladása után növekedési forrásnak marad az export, amely kiegészülhetne az üzleti beruházások meglódulásával, ha az akadályok elhárulnának. De még a folyó mérleg többlete ellenére is sérülékeny a magyar gazdaság. Ha a forint tovább gyengül, sokkal nehezebb lesz a magán- és államadósságot finanszírozni, s ki tudja, milyen mértékben foghatják vissza a növekedés iramát az ukrajnai események.

A sérülékenységeket elemző részben az OECD kitér arra is, hogy a magán- és állami adósságok mértéke mellett Magyarországon a fajlagos munkaerőköltségek 34 százalékkal emelkedtek 2000 januárja és 2013 decembere között, miközben például az Egyesült Államokban 26, Nagy-Britanniában 18, Németországban 11, Ausztriában 0,4, Lengyelországban hat százalékkal csökkentek.

Igaz, Csehországban és Szlovákiában is több mint harminc százalékkal kapaszkodtak felfelé. Csehország is beletartozik egyébként abba az országcsoportba Magyarországgal együtt, ahol a válság kezdete óta a gazdaság egy főre jutó kibocsátási képessége súlyosan károsodott, legalább a GDP tíz százalékának mértékéig, miközben az OECD átlagában ez a hatás csak 3,2 százalék.

Ám Csehország növekedési képessége így is jobb: 2000 és 2007 között 3,5, a 2008-2013-as időszakban 1,9, 2014-től 2030-ig 2,9, 2031-től 2060-ig 1,7 százalék. E négy periódusra a magyar adat: 2,8, 0,4, 1,7 és 1,9 százalék. Előretekintve ez nagyjából az eurózóna várható teljesítményével egyenlő, de elmarad a brit, az amerikai, de még az osztrák mögött is.

A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó nemzeti jövedelem összehasonlításából sem jön ki előnyösen a magyar gazdaság, bár 2060-ra visszaelőzheti Lengyelországot.

Az amerikai adat százalékában megállapított sorrendben az 1995-ös huszonnyolcadik helyről a harmincegyedikre esik vissza az OECD negyvenegy országot tartalmazó listáján. Csehország, Szlovénia, Észtország és Szlovákia mögött reked. A tényleg jól teljesítő észak-európaiak az élbolyban szerepelnek 2060-ig, s a sikeres felzárkózók közé Ausztria, Ausztrália, Hollandia tartozik, míg Spanyolország, Olaszország, Portugália és Görögország a nagy visszaesők táborába került.

Ez a jövőre nézve is meghatározó trend lehet, hiszen 2060-ra Kína és India együttes nemzeti összterméke a harmincnégy OECD tagország GDP-jének 73 százalékát teszi majd ki (vásárlóerőn nézve), miközben ez az arány 2010-ben csupán 33 százalék volt, vagyis az erőviszonyok a feltörekvő országok, de legfőképpen Ázsia felé tolódnak el.

Az OECD növekedési prognózisa