Elkártyázzák
Annak ellenére, hogy a kormány 2011-ben ledózerolta az utalványpiacot, majd az Erzsébet-utalványt nyomta minden fórumon, jövőre erősen visszanyes a készpénz-helyettesítő lehetőségeiből. Első körben belengették, hogy a béren kívüli juttatások 36 helyett 51 százalékkal fognak adózni, ám ez elég nagy felhördülést hozott. A módosítás szerint évi 200 ezer forintig nem változik a terhelés, vagyis az 36 százalékos marad. A juttatás 1,19 szeresére kell felszámolni a 16 százalék szja-t és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást. E fölött maradhat ugyanennyi az adó, ha a munkavállaló Szép-kártyás juttatást kap, ellenkező esetben az egészségügyi hozzájárulás 14 helyett 27 százalékos lesz, ami összességében 51 százalékos terhelést jelent. Vagyis havi nyolcezer forintig garantált a kedvezményes adó, e fölött viszont már csak a Szép-kártya után jár, évi 450 ezer forint keretig - ennyi egyébként a maximum, amit a kártyára éves szinten kedvezményes adózással fel lehet tölteni.
|
Vargta Mihály egy szép kártyát szorongat a parlamentben
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Bukóra áll ennek fényében a pénztári befizetés, hiszen ezek jellemzően a Szép-kártya és az Erzsébet-utalványok után következnek, mivel nem azonnal elkölthető juttatásokról van szó. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a magasabb kulcsú juttatások nem nagyon kellenek senkinek, vagyis 2015-ben a Szép-kártya kivételével erős korlátot jelent majd a 200 ezres szint.
Egyszer élünk
Véget ér az adómentes pálinkafőzés, a kormány fű alatt elfogadta tehát az unió kifogását. Az Európai Bizottság azt kifogásolta, hogy Magyarország nem a számára még a csatlakozási tárgyalások során kialkudott kedvezményt alkalmazta a saját pálinka főzésére, illetve főzetésére, hanem adómentességet adott erre. Márpedig ez súlyosan sérti az alkoholok egységes adóztatásának elvét. Jövőre így a szabályok csak az eredetileg kialkudott kedvezeményt tartalmazzák, ami 167 ezer forint hektoliterfokonként - ötven fokos pálinka esetében ez literenként nagyjából 800 forint. Ennek duplája a többi pálinka.
|
Varga Mihály előre iszik
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Retteghet a Google
A cégeket több fronton is érte meglepetés. A reklámadó esetében a legdurvább változás, hogy 20 milliárd forint felett az adó kulcsa 40-ről 50 százalékra emelkedik, ez lényegében csak az RTL Klub számára lesz komoly tehernövekedés. Érdekes lesz itt még az is, hogy az adófizetés mellett komoly adminisztrációra is számítani kell.
A NAV lényegében egy komplett reklámadós adatbázist fenn fog tartani. A hirdetések megrendelői mentesülhetnek az adó megfizetése alól, ha nyilatkozatot kapnak a reklám közzétevőitől, hogy azok megfizették az adót. A gyakorlatban ez így nézne ki: létrehoznak egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt, havonta frissített és publikus adatbázist az adót megfizetőkből: ha a megrendelő a reklámcélú közzétételét egy, a listán szereplő adózótól rendeli meg, akkor eleve nem is kellene igazolást kérnie. Ha nem, akkor igazolással megúszható az adó. És akkor is, ha igazolni tudják, hogy a nyilatkozatot bekérték a közzétevőtől, de az a számla kézhezvételétől 10 napon belül azt nem bocsátotta a rendelkezésükre.
Ez azoknak jöhet jól, akik a Google vagy a Facebook felületén hirdetnek. Elvileg a hirdetők megspórolhatják a reklámadót, hiszen ha a Google vagy a Facebook megküldi az ominózus igazolást, minden rendben, ha meg nem, akkor sem terheli a hirdetőt adófizetési kötelezettség - mondta Dezső Róbert, a Szecskay Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Felesleges nagy összegekben fogadni, hogy hány ilyen igazolást küldenek majd ezek a cégek a kis magyar hirdetőknek.
Kérdés, hogy mi lehet akkor a cél? Mivel az igazolás birtokában a hirdető megszabadul a reklámadó fizetésétől, nyilván ezt minden érintett igyekszik majd beszerezni. Ennek fényében valószínűsíthető, hogy jövő évtől reklám megrendelőjeként már alig fizet majd valaki reklámadót. És? Elvileg így a Google vagy a Facebook lesz az adó alanya, a magyar adóhatóság pedig ezt az adót akár követelheti is a két óriáson. A folyamatosan frissülő adatbázis alapján pontos képet lehet alkotni a megrendelésekről, így a NAV konkrét összeget is követelhet. Azért annyi bizonyos, hogy az első ilyen megkeresés roppant érdekes lesz, akármennyire is kevés annak valószínűsége, hogy a két óriás komoly adófizetővé lényegül majd át.
Az extra az új széria
Extra adót kapnak majd a befektetési alapok jövőre. Eddig is adóztak, a bankadó rájuk vonatkozó rendelkezése évente nagyjából kétmilliárd forint adót jelentett számukra. A javaslat eredetileg azt tartalmazta, hogy az alapok a forgalmazási díj után lesznek kötelesek 20 százalék adót fizetni. Ezt az ötletet - mivel a forgalmazási díj meghatározása sem épp egyszerű és egységes - sikeresen kiverte a kormány fejéből a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Helyette a befektetési alapok nettó eszközértéke, praktikusan a vagyona lesz az adó alapja. Az adó mértéke a vagyon 0,05 százaléka, amelyet negyedévente kell megfizetni. Összesen ez jóval kevesebb terhet jelent majd, mint az eredetileg benyújtott ötlet, tízmilliárd helyett két-hárommilliárd forintot. Két dolog motiválta a kormányt, amikor a bankadó helyett saját adót kreált a befektetési alapoknak.
Az egyik, hogy a bankadó 2009-es bázisa nagyon elavulttá vált, két korábban nagy szereplő - ING, AXA alapkezelők - meg is szűntek. A másik, hogy az adó ne csak a belföldi, hanem a külföldi alapokra is vonatkozzon, mivel ezeket a termékeket nagyon könnyű határon átnyúlóan értékesíteni, ezért célszerű lett volna a versenyhátrány megszüntetése. Így jött be a képbe a forgalmazó megadóztatása, mivel a külföldieket csak ezen keresztül lehet bevonni az adózásba. Ez egybevágott a BAMOSZ érdekével is. Az első ötlet egyszerűen rossz volt, hiszen nem az volt a cél, hogy több legyen a befizetnivaló. A kormány rosszul határozta meg a mértéket. A túlzott adóztatás egyébként sem lenne annyira jó ötlet, hiszen mind az alapok, mind az alapkezelési tevékenység nagyon könnyen mozdítható külföldre, amit nyilván a kormány is szeretne elkerülni.
Gyorsan égesd
A társasági adóban nem lesz jelentős változás 2015-ben, módosul a kapcsolt vállalkozások meghatározása, s a látványcsapatsportok, filmek, előadóművészet támogatása után járó adókedvezmények. Utóbbinál az a fontos, hogy a kedvezményeket össze kell számítani, vagyis mindösszesen vonatkozik majd egy felső határ a cégekre: nem lehet majd mindhármat korlátlanul igénybe venni. A szponzorációra visszaosztott focikedvezmény esetében fontos, hogy a javaslat rögzíti: a sportszövetségekhez kapcsolódó reklámok nem tartoznak a reklámadó hatálya alá. Fontos változás lesz, hogy az elhatárolt veszteséget csak öt évig lehet felhasználni. Ez nem az első szigorítás. Először a veszteségnek csak az 50 százalékával lehetett egy évben a társasági adót csökkenteni 100 százalék helyett, most pedig a felhasználást is időhöz köti a kormány. Ez azt jelenti, hogy a jelentős induló költségekkel működő cégek számára csak adott idő áll rendelkezésre arra, hogy a veszteségeiket felhasználják: tipikusan ilyen egy építőipari vállalat, amely kezdetben csak költ, majd a bevétel az adásvételek után jönnek.
Egyívású vezetők
Ami a kapcsolt vállalkozásokat illeti, érdekes módosítás lesz, hogy a jövőben nemcsak az számít egyívásúnak, ha több cégnek ugyanaz a tulajdonosi köre, hanem az is, ha az ügyvezetésben van jelentős átfedés. A rendelkezés szerint a többségi befolyást jelentő szavazati jog fog számítani, s a cégeknek egymással is üzleti kapcsolatban kell állniuk. Vagyis az nem lesz kapcsolt, ha egy építőipari vállalat, ügyvezetője egy susztercég ügyvezetője is egyben. Ez a rendelkezés tartalmaz némi bizonytalansági tényezőt, hiszen adott esetben nem is lehet tudni, hogy mi minősül az ügyvezetés egyezőségének? Amennyiben két vállalkozás ügyvezetői között van átfedés, akkor az már ügyvezetés egyezőség? Legalább az ügyvezetők felének meg kell egyeznie a két társaságnál vagy az összesnek? Ezek egyelőre eldöntetlen kérdések. Még inkább zavaró viszont, hogy nem tisztázott: mit kell majd a gyakorlatban befolyásgyakorláson érteni, az mikor tekintendő döntőnek - sorolta a kérdéseket Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi iroda partnere.
