Amint arról a Népszabadság is többször beszámolt: a kormány egy nemzeti pénzügyi szolgáltatócsoport kialakításán dolgozik, ennek tagjai jelenleg a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank, a Takarékbank, illetve a takarékszövetkezetek, valamint az FHB- és a Díjbeszedő-csoport.
Ezen állami és magántulajdonban (egyes esetekben mindkettő) lévő társaságok kapcsolatát fűzi egyre szorosabbra a kormányzat kereszttulajdonlással, szabályozói eszközökkel és stratégiai megállapodásokkal.
A megfogalmazott célok is hasonlóan sokrétűek: a hitelezés élénkítésétől a vidék és a vállalkozások forráshoz juttatásán, továbbá az uniós és állami pénzek kihelyezésén át a fizetési módok és pénzügyi szolgáltatások fejlesztéséig sok mindennel foglalkozna a csoport, amely biztosan szerepet kap a most formálódó állami közműszolgáltatóhoz kapcsolódó számlázási, ügyfélszolgálati és pénzforgalmi feladatok lebonyolításában is.
A rendszer kialakításán Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára dolgozik, illetve szeptemberben megkapta feladatként az állami közműszolgáltató létrehozását is.
A Miniszterelnökségen folyó munka és az MKB tárca alá rendelése között nehéz nem összefüggést látni, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a kormány mégiscsak hosszabb távon számol a bankkal.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyanis a nyáron még arról beszélt, hogy az állam hosszabb távon nem tartaná meg többségi tulajdonban az MKB-t. A bank átszervezése, reorganizálása után, várhatóan két-három év múlva megválna a pénzintézettől.
Az is igaz ugyanakkor, hogy az MKB-ban nem kell feltétlen fenntartani az állami többséget ahhoz, hogy a bank illeszkedjen a kormány elképzeléseibe: ez az említett eszközökkel, vagyis baráti befektetőkkel, törvényi szabályozással, a formálódó állami pénzügyi holding tagjaival kötött kétoldalú- vagy multilaterális megállapodásokkal is biztosítható – a látszatra pedig Brüsszel miatt is érdemes adnia a kabinetnek.
Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, milyen tervei vannak a kormányzatnak az MKB-val. A tárcánál később ígértek választ kérdéseinkre.
A kormány július végén hozott végleges döntést az MKB megvásárlásáról a német BayernLB-től. Az állam 55 millió eurót, mintegy 17 milliárd forintot fizet az MKB-csoportért, ám valójában a bajoroknak ennél többe kerül, hogy megszabaduljanak magyar leányuktól. A BayernLB vállalta, hogy az eladás előtt 270 millió euró, vagyis 84 milliárd forint értékben tőkét emel az MKB-ban – tehát lényegében ők fizettek ki 67 milliárd forintot búcsúzóul.
Az állam a negyedik legnagyobb hazai kereskedelmi bank mellett közvetve megszerezte az MKB Általános Biztosító Zrt.-t és az MKB Életbiztosító Zrt.-t, valamint az MKB Pénzügyi Zrt.-t, az MKB Eeuroleasing Pénzügyi Zrt.-t, az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt.-t és az Exter-Immo Zrt.-t is.
Székházjárás
Lázár Jánosnak nem, főnökének annál ismerősebb lehet a járás az MKB Váci utcai központjában. Az épület ugyanis egykor nemcsak a Magyar Királyi Tiszti Kaszinónak, hanem – persze jóval később – az MDF és a Fidesz közös székházának is helyet adott. A pártok 1993 elején értékesítették az ingatlant bő másfél milliárd forintért – méghozzá az akkor még állami tulajdonban lévő Magyar Külkereskedelmi Banknak, vagyis az MKB-nak. Az összeg nagyjából harmada jutott a Fidesznek, ahonnan a pénz jó néhány vállalkozáshoz csorgott tovább, jutott belőle például Orbán Viktor apja, Orbán Győző bányavállalkozásának, a Dolomit Kft.-nek is.
