Egyelőre nincs pontos válasz arra, hogy ez az összeg mekkora lehet. A Miniszterelnökség, a beruházás lebonyolításáért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt., illetve az éppen egy éve félbehagyott beruházás megvalósítására eredetileg leszerződött építő cégek közlései legalábbis nem egyeznek meg. Csupán annyi biztos, hogy az Abonytól a Tiszán át Fegyvernekig vezető sztráda mintegy 29 kilométerének három szakaszra bontott beruházására a NIF öt építő céggel kötött szerződést. Ezek alapján a beruházás nettó 110 milliárd forintba került volna, ha megvalósul. És ismertek az előzetes árkalkulációk, illetve a konkrét szerződéses árak is.
Az M4-es Abony és a Tisza közti 13,4 kilométerének építési árát a NIF előzetesen 38,7 milliárd forintra becsülte. A legkedvezőbb ajánlatot adó Colas-Swietelsky konzorcium viszont 46,7 milliárdért vállalta a munkát. A sztráda középső szakaszára tervezett új Tisza-híd és hozzá vezető 2,3 kilométernyi autópálya megépítésének költségét előzetesen 34,5 milliárd forintra kalkulálták. A Közgép–A-Híd kettőse ezzel szemben 32,5 milliárd forintos licittel vitte el a boltot. Az M4-es Tiszától Fegyvernekig tartó újabb 13,2 kilométerére ugyanakkor a NIF 25,6 milliárd forintos megvalósítási költséget becsült, a legkedvezőbb ajánlatot adó Strabag azonban végül 31,5 milliárdos ajánlatával nyert.
Mindez a 2013 nyarán megejtett szerződéskötés idején egy erősen túlárazott beruházás látszatát keltette, ám akkor a kormány még teljes mellszélességgel védte az ideálisnak kétségtelenül nehezen nevezhető terepen épülő autópálya szerződéseit. A magukat másfél évig, bizonyára véletlenül éppen Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska Lajos nyilvános összeveszéséig tartó érvek a fejlesztés összetettségére alapoztak. Vagyis arra, hogy a 29 kilométernyi új gyorsforgalmi út részeként meg kell építeni egy új Tisza- és egy Zagyva-hídat, 27 egyéb műtárgyat, köztük hat kisebb-nagyobb autópályahidat.
Bárhogy is volt, éppen 2015 elején a kormány az Európai Bizottság állítólagos kartellvádjaira hivatkozva leállíttatta az építkezést. A korabeli közlések szerint az addig leigazolt munkák ellenértékét a kivitelezőknek nettó 48 milliárd forintot utaltak át, és számláikra az építkezés folytatásához szükséges, nagyjából 30 milliárd forintra rúgó előleg is megérkezett. Mindez azonban nem akadályozta meg, hogy a kormány az uniós támogatások hiányára hivatkozva április elején felmondja a kivitelezői szerződéseket, és a kartellgyanú miatt eljárást kezdeményezzen a GVH-nál.
A versenyhatóság látszólag alaposan járt el: a vizsgálódásra április elejétől rendelkezésre álló három hónap után hosszabbított és tovább tanulmányozta az M4-es ügyét. Majd végül tavaly szeptemberben megállapította, hogy nem állnak rendelkezésre a kartellgyanút valószínűsítő bizonyítékok. Az eredmény azonban nem aratott sikert a Miniszterelnökségen, ahol az ügy bírósági útra tereléséről határoztak. Jogorvoslati kérelmük alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság december 8-án hozta meg ítéletét. Ebben harminc napot adtak a GVH-nak a versenyfelügyeleti eljárás megindítására.
A GVH január 9-én kiadott tájékoztatójában jelentette be, hogy egy nappal korábban megindította eljárást. Hangsúlyozták, a bírósági határozat, és a versenyhatóság vizsgálódása önmagában nem jelenti azt, hogy az érintett vállalkozások jogsértést követtek el. Annak tisztázására pedig, hogy történt-e bármiféle visszaélés, a hatóságnak hat hónap áll rendelkezésére, ám a június elején lejáró határidő az ügy bonyolultságától függően két alkalommal, hat-hat hónappal meghosszabbítható.
Az M4-es Abony és Fegyvernek közti szakaszán egy éve megállt az élet. Az autópálya félbehagyott műtárgyait lassan, de biztosan pusztítja az idő, és a beruházás folytatásáról sincs hír. Legfeljebb annyit lehet tudni, hogy a kormány olcsóbban megépíthető, az európai útépítési szabványokban nem létező, szintbeli csomópontokat, körforgalmakat tartalmazó gyorsútként építené meg a sztrádát.
A GVH azonban ettől függetlenül nyomoz. És ha úgy ítélik meg, hogy az M4-es kivitelezői pályázatán részt vevő cégek összebeszéltek, akár az előző évi árbevételük 10 százalékának megfelelő büntetést is kaphatnak. Ami önmagában is több tízmilliárd forint lehet. Amit további milliárdokkal fejelhet meg egy állami kártérítési per, és az sem kizárt, hogy a felelősök végül kénytelenek lesznek börtönben vezekelni tetteikért.
