Hangsúlyozta, hogy amennyiben kormányzati cél a kisebb üzletek támogatása, annak legkevésbé célszerű módja a nagy áruházláncok büntetése. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a nyolc legnagyobb multi hatvanezer embernek ad munkát. Ráadásul az egyelőre hivatalosan meg nem erősített ötlet megint arra utal – tette hozzá –, hogy a baráti vállalkozásokat hoznák előnyösebb helyzetbe. Sáling azt gondolja, ha a kormány segíteni akar a kicsiknek, csökkentse a minimálbért terhelő járulékokat vagy írjon ki pályázatot a számukra.
A KASZ álláspontja különben: először is meg kellene egyezni abban, hogy az üzletek vasárnak csak egy műszakban üzemelhetnének, mert ezzel meg lehetne szüntetni a szükségtelen – és a cégek számára sem előnyös – nyitvatartási versenyt. Azt persze, hogy ki mikor húzza fel a rolót, s ennek függvényében mikor zár be, Sáling szerint már a boltokra kellene bízni.
Ezzel a megoldással csökkenne a vasárnapi munkavégzésre kötelezett dolgozók száma is, és könnyebben biztosíthatnák a dolgozóknak a szakszervezet által követelt havi két szabad vasárnapot – emelte ki az elnök, hozzátéve: szívesen látnának olyan szabályozást, amely a kismamákat további kedvezményben részesítené. Emellett változatlanul szükségesnek tartják, hogy a vasárnapi pótlék ötven helyett száz százalék legyen.
Mindehhez ki kellene nyitna a munka törvénykönyvét, amiről viszont a kabinet hosszú ideje nem hajlandó tárgyalni. A vasárnap különben szóba került a Versenyszféra és a Kormány Állandó Érdekegyeztető Fórumán (VKF) is, de érdemi megbeszélést egyelőre nem folytattak erről. Sáling viszont megkerülhetetlennek tartja az egyeztetést, amire azért is szükség lenne – fogalmazott –, hogy valamilyen végleges megoldást találjanak, s az ágazat szereplőinek kiszámítható jogi környezetet biztosítsanak. Ennek hiányában tervezhetetlenné válik a cégek működése – véli az érdekvédő –, ami a munkavállalóknak sem jó.
Ha már egyszer lehetővé tették, hogy vasárnap ismét kinyissanak a boltok, indokolatlan és szükségtelen bármiféle korlátozó intézkedést bevezetni – ez Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnökének álláspontja. Szerinte a piacra lehet bízni, hogy az üzletek miként alakítják ki a saját munkarendjüket, miközben a dolgozók juttatásairól szerinte is jogszabályban kell rendelkezni.
Emlékeztetett arra: májusban a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel (MSZSZ), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) közös ajánlást írtak alá. A szerint a munkavállalót vasárnapi munkavégzés esetén illesse meg száz százalék bérpótlék, a munkáltató a jelenlegi egy helyett biztosítson havonta két vasárnapi pihenőnapot, miközben vasárnapi munkavégzésre a dolgozót évente csak 12 alkalommal kötelezhessék, a gyermekét egyedül nevelő szülőt pedig csak saját kérésére oszthassák be a hét utolsó napjára.
Mindehhez a konföderáció továbbra is ragaszkodik, s bíznak abban, hogy a kormány az esetleges törvénymódosításról konzultálni fog az érintettekkel, és a javaslatot kellő időben,az országos szociális párbeszédnek fórumot biztosító VKF munkáltatói és munkavállalói szervezetei elé terjeszti. Mészáros Melinda kiemelte, hogy az üzletek újranyitásának a kiskereskedelmi boltokban dolgozó munkavállalók nem lehetnek a vesztesei.
Támadtok? Szavazzunk!
Újra népszavazást indítanak, ha a Fidesz „támadást intéz" a vasárnapi nyitva tartás ellen – közölte az MSZP. Kérdéses azonban, hogy mire mennének, mert adókról, vámokról, illetékekről, és járulékokról nem lehet referendumot kezdeményezni. Ha tehát a parlament olyan törvényt fogadna el, amely az üzleteket a vasárnap délutáni forgalmuk után különadóval sújtaná, erről valószínűleg nem lehetne népszavazást tartani. Egy ilyen szabályozás viszont az Európai Bizottság aligha találna eurokonformnak, és csaknem bizonyosan kötelezettségszegési eljárást kezdeményezne Magyarország ellen. Ugyanaz lenne a helyzet, mint a progresszív, a multikra nézve hátrányosabb élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal, amellyel kapcsolatban a bizottság súlyos versenyjogi aggályokat fogalmazott meg.
