Az egész országot lefedő kutatás eredményeként az rajzolódott ki, hogy a jellemzően ipari vállalatoknál dolgozó emberek mély hangulati válságban vannak, ez a külföldre távozás egyik legmeghatározóbb oka. A felmérés válaszadói öt jól elkülöníthető területet jelöltek meg, amelyek egyre nehezebbé teszik mindennapjaikat a munkahelyükön. Az alacsony bérszínvonal rendre előkerült ugyan, de a megkérdezett többtucatnyi társaság közül csak egy akadt, ahol a munkavállalók ezt a szempontot tették az első helyre. Ráadásul az is kiderült: az ország keleti és nyugati felében található társaságok között nincs érzékelhető különbség e téren, vagyis nem lehet azt állítani, hogy a keleti országrészben égetőbb probléma lenne a bérkérdés, mint máshol.
|
A főnöki kegyetlenség és ostobaság küld padlóra sokakat
Fotó: Mediaworks |
Az nem derült ki a felmérésből, hogy mekkora béremelést várnának el a dolgozók, az azonban egyértelművé vált: az emberek azt szeretnék, hogy például egy váratlan fogászati kezelés ne okozzon több hónapig tartó költségproblémát egy családban, az iskolakezdést pedig ne előzze meg akár féléves spórolás.
A munkahelyi vezetők magatartása miatti csalódottság nagyjából azonos mértékű volt, mint az alacsony fizetések miatti.
A válaszadók elkeserítően nagy számban állították azt, hogy elsősorban a közép- és alsó szintű vezetők kritikán aluli hangnemben beszélnek beosztottjaikkal. E viselkedés mögött vélhetőleg az áll, hogy – mivel a vállalatok jellemzően nem vagy alig költenek a vezetők képzésére – egy részleg irányítójának jellemzően fogalma sincs arról, hogyan kellene kollégáival bánni, hatékonyan ösztönözni őket.
Ha mennyiségi megrendelést kell teljesíteni, sok cégnél a vezetők csak a kvóták teljesítésére és a határidők betartására koncentrálnak, az eredményeket pedig szinte kizárólag kényszerítéssel érik el. Meghökkentő, de többen fizikai bántalmazásról is beszámoltak. Az csupán e jelenség másodlagos következménye, hogy a minőség iránti igény is másodlagossá válik ilyenkor, ami a vállalatra is rossz fényt vet.
A szakszervezet egyébként a felmérés eredményei nyomán arról döntött, lépéseket tesz azért, hogy
az embertelen vezetők kiléte a jövőben nyilvánosságra kerüljön. Már dolgoznak is egy erre hivatott rendszer létrehozásán.
Az alkalmazottak részéről fontos elvárásként merült fel az igazságosság kérdése is: jelenleg ugyanis
itthon általános az a gyakorlat, hogy hiba esetén az utasítást kiadó vezetőt semmilyen retorzió nem fenyegeti, míg aki elvégezte a munkát, az elveszti az állását.
 |
Meghökkentően rossz a hangulat a magyar munkahelyeken
Fotó: Mediaworks |
A tervezhető karrierlehetőségek mellett a munkavállalók szerint az is sokat javítana a helyzetükön, ha a cégek jobban odafigyelnének a munka és a magánélet egyensúlyára. Most az utóbbit szinte teljesen háttérbe kell szorítaniuk. Különösen jól látszik ez a szabadságok kiadásában: sok helyütt a munkatársak egyáltalán nem vehetik ki akkor a szabadnapjaikat, amikor szeretnék; ezek kiosztásába semmilyen beleszólásuk nincs. A cégek többsége a gyermeket nevelők igényeire, kéréseire sincs tekintettel.
– Akadt olyan válaszadó, aki úgy jellemezte helyzetét: a gépre, amivel dolgozik nagyobb figyelmet szentel a vállalat, mint rá. Annak igényeire maximálisan odafigyelnek, betartják például a szervizidőszakot, míg neki ahhoz sincs joga, hogy engedély nélkül kimenjen a WC-re a szalag mellől. Ha mindez tartósan így marad, semmilyen bérrendezés nem képes a magyar munkaerőpiacot újra vonzóvá tenni – jegyezte meg László Zoltán.
