Orbán átlépett egy határt
A pozsonyi csúcsot sikerként könyvelhetik el a visegrádi négyek, de az EU-t durván bíráló kijelentések aláássák az együttműködést.
Hiába fogadta el a múlt pénteki EU-csúcs Orbán Viktor követeléseinek jó részét, a magyar miniszterelnök mégis sikertelennek ítélte a pozsonyi találkozót. A migránsok ellenőrzés nélküli beáramlásának megakadályozása, a határok teljes ellenőrzése, a nyugat-balkáni országok támogatása, az uniós határőrség mielőbbi felállítása csupa olyan kötelezettségvállalás, amiért a magyar kormányfő eddig a brüsszeli asztalt verte. A csúcs végén mégis „önsorsrontással és naivitással" vádolta a partnereit, mert többet beszéltek a menekültek szétosztásáról, mint megállításukról a schengeni határokon. Ezzel szemben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Angela Merkel német kancellár világosan értésre adták, készek kompromisszumokra.
Tóth-Czifra András, a berlini székhelyű Európai Stabilitási Kezdeményezés kutatóintézet elemzője azzal magyarázza az engedékenységet, hogy a menedékkérők kötelező szétosztásáról született határozat nem működik. Egy év alatt 3500 embert sikerült áthelyezni Görögországból és Olaszországból egy másik tagállamba. A szakértő hiányolja, hogy a pozsonyi csúcson sem indult el komoly vita arról, hogy mi a hiba.
A V4 országai (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) közös nyilatkozatukban „rugalmas szolidaritást" javasoltak, vagyis annak lehetőségét, hogy minden ország maga dönthesse el, hogyan járul hozzá a menekültválság megoldásához.
– Az Európai Unió működésének egyik fontos eleme a szolidaritás – mondta lapunknak ennek kapcsán Tóth-Czifra. Szerinte egy nyilatkozatból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. – A tagállamok és az Európai Parlament dolga eldönteni, hogy a szolidaritás mennyire lehet „rugalmas". Nyilván nem jelenthet önkényes kibújást egy korábbi egyezség alól – hangsúlyozta.
|
Orbán Viktor a bolgár kolléga, Bojko Boriszov és Jean-Claude Juncker között, akit nemrég nihilistának titulált. Ha nem fogja vissza magát, a V4 közötti együttműködés is rámehet a kiszólásaira
Yves Herman / Reuters |
A V4 együttműködése korántsem olyan zökkenőmentes, mint azt a magyar kormány állítja. Beata Szydlo lengyel kormányfő például elégedetten nyilatkozott a pozsonyi csúcsról. Milyen jövőt jósol a visegrádiak egységének? – kérdeztük az elemzőt. – A menekültjog és a határvédelem erős érzelmeket kelt és konfliktusokat szül. Sokszor a tagállamokon belül is, például a német kereszténypártok között, vagy az Európai Néppártban.
Vannak azonban olyan kijelentések, amelyek túllépnek ezeknek a vitáknak a keretein. Például az, amikor egy tagállam miniszterelnöke „nihilistának" nevezi az EU vezetőit.
Bizonyos kérdésekben a V4 vezetői egyetértenek, másokban kevésbé. A migránskvóták ügyében eddig közös nevezőn voltak. Az Orbán Viktoréhoz hasonló kijelentések a visegrádi együttműködésre is hatást gyakorolnak. A teljes régió elszigetelődéséhez vezethetnek, s ez nem érdeke a többi országnak – hangoztatta Tóth-Czifra András.
