Az idei gyorsulás, jövő évi lassulás okainak részletes feltárásába a monetáris tanács keddi közleménye nem vállalkozott, az inflációs jelentés nyilván szolgál majd egyfajta magyarázattal. A GKI és Trippoan Mariann is utalt a geopolitikai feszültségek éleződésére, az amerikai jegybank várható szigorításának esetleg kedvezőtlen, árfolyamgyengítő lecsengésére a feltörekvő piacokon, illetve az ez évi egyszeri tényezők kifutására.
A 2014-es megugrást segítette a megelőző év alacsony bázisa, az uniós pénzek lehívásának, felhasználásának felpörgetése, a Növekedési Hitelprogram, az autó- és építőipari beruházások élénkülése. De jövőre ezek a hatások korlátozottabban érvényesülnek. A Kopint is utalt az uniós pénzáram esetleges akadozására. Az MNB monetáris tanácsa reméli viszont, hogy az új uniós költségvetési periódus ellenére is igen számottevő marad az EU-transzfer mennyisége.
Ami az egyéb tényezőket illeti, a közlemény arra utal, hogy bár a geopolitikai környezet romlik, s a külső kereslet is mérséklődik, a magyar gazdaságot most az élénkülő belső kereslet húzza, serényebb a beruházási tevékenység, s nő a foglalkoztatás és a reáljövedelem (az idei zéró infláció miatt), vagyis a fogyasztás. A lakossági hiteleket érintő „jogi és jogszabályalkotási" folyamatok következtében növekszik a háztartások pénzügyi vagyona, de az emberek vélhetően óvatosan kezdenek költekezni, inkább megtakarításaikat fogják emelni.
A közleményből kiderül, hogy a nemzetközi folyamatokra is tekintettel három alappályát vizsgál az inflációs jelentés. Elképzelhető olyan forgatókönyv, amely lazább monetáris politika mellett is működik, ha a külkereskedelmi partnerek gazdaságai gyengülnek, s az infláció tovább lassul. De ha a nagy jegybankok a vártnál hamarabb szigorítanak, vagy a magyar gazdaságban a konjunktúra élénkebbnek, az inflációs hatás erőteljesebbnek bizonyul, akkor szigorúbb kamatfeltételekre lehet szükség. De az MNB leginkább arra számít, hogy a jelenlegi kondíciókat tartósan fenntarthatja.
A hosszú távú elköteleződés mögött több ok is áll, vélik az Erste Bank elemzői. Egyrészről a gazdasági kibocsátás még mindig a potenciális szint alatt van, illetve az inflációs nyomás az idei év egészében alacsony marad. Másrészről a jegybank több olyan lépést tett, ami miatt a kamatemelés többletköltséget okozna számára. A Növekedési Hitelprogram alacsony kamatszintje, illetve a bankok számára biztosított swap ügyletek tartoznak elsősorban ezek közé. Ezenkívül a forintra konvertált devizahitelek kamata és így törlesztőrészlete is emelkedne, ami a jelenlegi kormányzati intézkedéseket ellentétesen érintené.
Ami a globális folyamatokat illeti, Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere rámutat: az elmúlt hónapokban ismét lassult az infláció, csökkennek a nyersanyagárak, s a dezinflációs hatás az eurózónabeli folyamatok miatt régiónkban különösen jelentős. Az infláció lassulása mellett a növekedésben is észlelhetőek a megtorpanásra utaló jelek.
A környező országok jegybankjai hosszabb kivárás után újabb enyhítési hullámba kezdtek, kamatot vágnak a románok, és várhatóan ismét monetáris enyhítésbe kezdenek a lengyelek is. Az elemző szerint „elképzelhető, hogy a gyengébb globális növekedési adatok és a dollár hirtelen erősödése miatt az amerikai jegybank kamatemelési pályájával összefüggő várakozások is enyhülnek, ami újabb érv lehet amellett, hogy az MNB tartósan alacsony szinten tartsa az alapkamatot."
