Nem állt a kormány útjába az Alkotmánybíróság

Az AB szerint viszont a jogalkotó önmagában azzal, hogy az államot a per alpereseként nevesíti, még nem preferálja mint peres felet, csupán a fogyasztók érdekeit védő speciális eljárási szabályokat vezet be. Nem arról van tehát szó, hogy az állam a hatalmával visszaélve olyan helyzetet teremtett, melyben az ellenérdekű fél hátrányosabb pozícióba kerül a másik félhez képest, hanem arról, hogy a pénzügyi intézményeknek az állammal szemben kellett megindítani a vélelem megdöntésére irányuló peres eljárást, ez pedig összhangban van a fogyasztóvédelem alkotmányos követelményével.

A bírók azt is kifogásolták, hogy a törvény által a perekre megállapított speciális eljárási szabályok sértik a jogbiztonság és a tisztességes eljárás elvét. Miután egy ügyre legfeljebb 30 napjuk van, nincs módjuk sem szakértőt kirendelni, sem tanúkat meghallgatni, sőt a több ezer oldalas peranyag sem tanulmányozható át tisztességesen. Az AB viszont úgy látja: semmi nem zárja ki azt, hogy a bíró szakértőt rendeljen ki, illetve tanút hallgasson meg, miként nem tekinthető sem szükségtelen, sem aránytalan alapjog-korlátozásnak, hogy a bankok is csak 30 napot kaptak annak eldöntésére, indítanak pert vagy sem.

Az AB először tavaly novemberben foglalt állást a fogyasztói hitelszerződések részleges tisztességtelenségét kimondó törvénnyel kapcsolatban. Akkor három, első fokon eljáró bíró kezdeményezésére indított alkotmányossági vizsgálatot zárt le a testület, amely elsősorban azt vizsgálta, hogy a törvény rendelkezései sértik-e a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, továbbá, hogy a bírósági eljárások szabályai megfelelnek-e a tisztességes eljárás követelményeinek.

A határozattervezeteket mindkét esetben előadó alkotmánybíróként az Alkotmánybíróság irányítását február 25-től átvevő, a kormánypártok által megválasztott Lenkovics Barnabás készítette, míg a jelenlegi elnök, Paczolay Péter, miként novemberben, úgy most sem osztotta a többségi álláspontot.

Ezúttal is különvéleményt fogalmazott meg Kiss László, Lévay Miklós és Pokol Béla. Kiss László egyebek mellett nem értett egyet azzal, hogy a devizahitelesek még csak beavatkozóként sem vehettek részt a saját ügyük elbírálásában. Lévay Miklós úgy látta, hogy jogszabály nem biztosítja a bírák függetlenségéhez szükséges eszköztárat. Pokol Béla pedig azért utasította el a többségi határozatot, mert az egy nagy jelentőségű alaptörvény-kiegészítést jelent, az AB pedig nem veheti át az alkotmányozó hatalmat.

Amennyiben az AB akár csak részben is helyt ad a bírói kezdeményezéseknek, az megakaszthatta volna az elszámoltatás folyamatát. A törvény szerint a bankoknak március–április során kell elszámolniuk devizahiteles ügyfeleikkel, míg a forintadósok augusztus–szeptember során kapnak levelet arról, mennyi pénz jár nekik vissza az árfolyamrés és a szerződések egyoldalú módosítása után. A jóváírásokra, illetve kifizetésekre a következő hónapokban, vagyis április–májusban, illetve szeptember–októberben kerül sor. Az előzetes becslések szerint az adósoknak összesen 942 milliárd forint jár vissza.