Megúszták a lakáshitelesek
Nincs miért aggódniuk azoknak, akik devizaalapú lakáshitelt vagy szabad felhasználású jelzálogkölcsönt törlesztenek, a forint csütörtöki zuhanása, a svájci frank brutális erősödése az ő törlesztőrészleteikre már nincs hatással.
Ezeket az adósságokat ugyan majd csak február elsejével váltják forinthitelre a bankok (azt is majd csak visszamenőlegesen, ténylegesen valamikor április–május során), ám a törlesztőrészleteket már januárban is a forintosításhoz meghatározott szinten, az euró esetében 309, míg a frankkölcsönöknél 256 forinton számítják ki a pénzintézetek, így az árfolyamok elszabadulása ezen ügyfelek terheit már nem növeli.
Nem ilyen szerencsés viszont az a több százezer adós, aki devizaalapú autóhitelét vagy személyi kölcsönét törleszti. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a frank rendkívüli erősödése mintegy 250 ezer devizaalapú jármű-finanszírozási szerződést (hitel- és lízingmegállapodást) érint, az állománya mintegy 300milliárd forintra rúg. Lévai Gábor főtitkár az MTI-nek elmondta: arra egyelőre nehéz becslést adni, hogy az ügyfelek hány százaléka nem tudja majd fizetni a megnövekedett törlesztőrészletet. A 2008-as, mintegy 20 százalékos árfolyam-emelkedés is jelentősen növelte a bedőlő hitelek arányát, miközben sok ügyfél csak a szerződés hosszabbításával tudta folytatni a törlesztést. Erre számít a szövetség a mostani drasztikus mértékű árfolyam-elmozdulás következményeként is – tette hozzá.
|
Rekordmagasságban jártak az árfolyamok
Kurucz Árpád / Népszabadság
|
A főtitkár emlékeztetett arra: a 2008-as árfolyam-növekedés hatásait a lízingcégek nagyjából 3–6 hónappal később érzékelték. Most arra számít a szövetség, hogy ha tartósan magas marad a svájci frank forintárfolyama, akkor a negatív hatások már a következő 1–3 hónapban jelentkezhetnek, mivel a lakossági ügyfeleknek most kevesebb a tartalékuk, mint a válság kitörésekor volt. A lakossági ügyfeleken túl a frank magas árfolyama 1000-1200 kis- és középvállalati ügyfelet is hátrányosan érint. Az általuk lízingelt eszközökre igénybe vett lízingforrások értéke 15 milliárd forint – fűzte hozzá a főtitkár.
Az említett 250 ezer autóhitel és -lízing mellett még mintegy 68 ezer devizaalapú személyi kölcsönt tart nyilván a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Emellett további néhány tízezer egyéb devizakölcsönt törlesztenek a háztartások, így a mostani forintgyengülésben érintett lakossági kölcsönök száma mintegy 370 ezer. Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a hitelek törlesztőrészletére milyen hatással lesz a frank erősödése, mivel bankonként változó, hogy mikor és hogyan jelentkezik az árfolyamváltozás.
Az OTP-nél például a személyi kölcsönök esedékességi napja szerződésenként is eltérő lehet (a hónap 1–28. napja – az ügyfél döntésétől függően), így az alkalmazott árfolyam is ennek megfelelően változik – mondták lapunknak a banknál, amely tavaly augusztus óta amúgy a devizaalapú személyi kölcsönöknél az MNB hivatalos devizaárfolyamait használja. A pénzintézetnél a tárgynapon 14 óráig lebonyolított devizatranzakciók esetén az előző napi, míg a tárgynapon 14 órakor vagy azt követően lebonyolított ügyleteknél az aznap közzétett devizaárfolyamot alkalmazzák.
Az Ersténél az árfolyamváltozás által negatívan érintett lakossági hitelszerződések a bank összes frankalapú szerződésállományának mindössze fél százalékát teszik ki – tudtuk meg a pénzintézetnél. Az érintett szerződések nagyrészt személyi kölcsönök és lakossági lízingmegállapodások. Ezen szerződések esetében különböző elszámolási napok árfolyama alapján állapítja meg a havi törlesztőrészlet az Erste: a lízingszerződések esetében az előző hónap utolsó napi árfolyama alapján, így a tegnapi drágulás még nem feltétlenül érinti az ügyfeleket. A frankalapú személyi kölcsönök esetében három különböző napon történik a havi törlesztőrészlet kalkulálása, ezért ezekben az esetekben is csak a szerződések egy része érintett.
