Reklámadó: mégis van kerülő
Megkerülhetik a reklámadót a Magyarországon működő médiacégek – derül ki Barta Péternek, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjének elemzéséből. Az adót ugyan ki akarták terjeszteni a külföldről szolgáltatókra, hogy ne lehessen külföldön elszámolni adómentesen a reklámbevételt, ám ez nem sikerült teljes körűen. Az adóztatási jogkört ugyan kiterjesztették a határon túl működő cégekre is, ha Magyarországra szolgáltatnak, ám az adó alapjaként a számviteli törvény szerinti reklámértékesítés nettó árbevételét tették meg (magánszemélyeknél az szja-hatálya alá tartozó áfa nélküli bevételét). Barta Péter azt állítja: ha a reklámadó alanya nem tartozik a számviteli törvény vagy az szja hatálya alá, akkor tényleges adóalapja és így adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.
|
Nagypályás cég kiskaput keres? Banczik Róbert |
Így a külföldi cégnek annak ellenére sem kell fizetnie, hogy az adó alanyává tették. Az adóalap meghatározása miatt ugyanis reklámadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik még akkor sem, ha társasági adó szempontjából esetlegesen Magyarországon telephelye van a cégnek, hiszen nem tartoznak sem a számviteli törvény, sem az szja hatálya alá.
A jogszabályok mindenkinek lehetőséget biztosítanak arra, hogy magyarországi reklámszolgáltatási tevékenységét külföldi cégen keresztül végezze. Így a televíziós műsor sugározható Magyarországon külföldi társaság útján, és persze egy magyar nyelvű internetes portál működtetéséhez sem szükséges magyar cég. Így az sem elképzelhetetlen – állítják a Jalsovszky Ügyvédi Irodánál –, hogy ennek nyomán már Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatók is külföldi társaságokba fogják telepíteni médiatartalom-szolgáltatási és reklámozási tevékenységüket. Vagyis: meg tudják kerülni az új adóterhet.
Ez gyors cselekvésre csak néhány céget késztethet. Mint arról beszámoltunk, az utolsó pillanatban elfogadott módosítás szerint a korábban veszteséget elszámoló cégek tulajdonképpen megúszhatják a reklámadó idei befizetését. Számításaink szerint a lex TV2-nek nevezett módosítással a második legnagyobb televíziócsatorna 1,5 milliárd forintot spórolhat meg. A módosítás nyomán a kedvezmény 80 százalékát kapja meg a társaság. A TV2-n kívül még hét cég spórol a kedvezménnyel, csak a legnagyobb potenciális adófizető, az RTL kivétel: számára csak a kiskapuk maradnak. Azt a külföldi sajtó is kiemeli, hogy az adó legnagyobb vesztese az RTL. Az MTI lapszemléje szerint a Die Welt online kiadásában Boris Kálnoky arról írt: az adó elsősorban az RTL konszern magyar érdekeltségét terheli, és kormányközeli médiumok is tiltakoztak ellene. A londoni Financial Times cikkében az áll: az adó aránytalanul sújtja a legnépszerűbb csatornát.
Mindeközben egyre többen támadják a reklámadót. Az Európai Bizottsághoz fordul az Európai Kiadók Tanácsa (EPC), s azt kéri a brüsszeli testülettől, hogy vizsgálja meg a magyar hirdetési piacra kirótt terhet. Az EPC szerint a reklámadó tovább erodálja a sajtószabadságot Magyarországon, és pusztító hatással lesz a független hírszolgáltatókra. Élesen bírálta a reklámadót a Kereskedelmi Televíziók Szövetsége is, amely szerint a törvény veszélyezteti a médiaszektort. A szövetség „elítéli, aránytalannak és kontraproduktívnak tartja az új magyar jogszabályt, amely büntető jellegű adózást vezet be”.
Origo-ügy: Várhegyi is képbe kerülhet
„A rendkívül olvasott oldal körül már régóta ott mozogtak a politikai komisszárok, és a Magyar Telekom ügyvezető bizottságából is olykor megfogalmazódtak észrevételek. Kívülről elsősorban a Várhegyi Attila és felesége birtokában lévő Prestige Média aktivitása volt tetten érhető” – írta a Figyelő az Origo körüli eseményekről. (Az Index arra emlékeztetett: az egykori fideszes államtitkár cége segítette az MTVA kommunikációját.) A Figyelő közölte, hogy a Prestige korábban dolgozott Hódmezővásárhelynek, az egykor Lázár János vezette városnak. (Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét azután váltották le, hogy a Magyar Telekom tulajdonában lévő portál megírta Lázár hotelszámlás ügyét.) A Figyelő szerint a kormány és a Telekom közt volt olyan szakmai – a portáltól független – tárgyalás, amelyen a politikus észrevételezte, hogy az Origo megint vele foglalkozik. Lázár és a Telekom tagadta a sajtóban megjelent vádakat.