Ehhez képest a mostani határozat szerint a kormány már azzal ért egyet, hogy „a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatás tekintetében piaci alapokon kerüljön megszervezésre a hosszú távon fenntartható működés biztosításával". Vagyis egy szolidáris, szerény, a profitnak még a gondolatától is irtózó cég helyett az Orbán-kabinet előtt közel fél év elmúltával már egy tisztán nyereségérdekelt rezsiholding képe lebeg.
A feledésre ítélt határozat a három energiaágazaton kívül vizsgálni rendelte még a hulladékgazdálkodás, a víziközművek és a kéményseprők helyzetét is. (Mindezen apró módosítások nyomát a határozatról szóló csütörtök esti MTI-összefoglalóban hiába kerestük.) A következő törlés szerint a kormány ma már nem ért egyet azzal se, hogy egy társaságba szervezzék az áram-, földgáz- és a távhő-közszolgáltatásokat, az előkészítésre alapított munkacsoportnak pedig már nem kell tavaly október végéig a szükséges kormányintézkedésekre vonatkozó előterjesztést letennie a kormány asztalára. (Ha ilyen történt is, különösebb változást nem hozott.)
Ezen kívül Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek - Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezető közreműködésével - nem tavaly december végéig, illetve most január végéig, hanem egységesen ez év közepéig kell javaslatot tennie az áram- és távhőpiacra lépés hatékony, a követelményeknek megfelelő lehetőségeiről.
Más pontok szerint Seszták Miklósnak és Lázár Jánosnak „folyamatos" határidővel gondoskodnia kell ama feltételek megteremtéséről, melyek alapján a Főgáz országossá terjesztheti ki tevékenységét. (Vezetőinknek jó hírrel szolgálhatunk: a Főgáz tevékenysége már ma is országos kiterjesztettségű, a többi energiaszolgáltatóval együtt. Így kerülhetett a fővárosi céghez például a 2011-es Emfesz-bukta utáni kavarodásban több tízezer kelet-magyarországi fogyasztó. Az, hogy a szolgáltatók kétségtelenül nem licitálnak meglévő területükön kívül az ottani lakossági tarifák alá, kizárólag saját döntésük.)
Ezen kívül az állami MFB-nek egymilliárd forint alaptőkével és 14 milliárd forint tőketartalékkal meg kell alapítania az „ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt."-t. Ezt február végéig kell tető alá hozni, ami nem ütközhet akadályba, hisz a jelek szerint állami pénz van bőven. A határozat se a Főgáz és az ENKSZ viszonyát, se az ENKSZ tevékenységi körét nem tisztázza. Korábbi döntések alapján viszont tudható, hogy a Főgáz mára szintén az MFB alá került. Mivel a mostani határozat a földgáz-, áram- és távhőpiacra összpontosít, talán az ENKSZ végzi majd a villamosenergia- és a távhőszolgáltatást, az - esetleg az ENKSZ alá kerülő - Főgáznál pedig állami gázért állhatunk majd sorba.
További pontok szerint Lázár Jánosnak február 28-ig arról a határidő szigorúságához mérten szintén igen laza követelményről is gondoskodnia kell, hogy az MFB tegyen intézkedéseket az ehhez szükséges informatikai fejlesztések megkezdése érdekében. Seszták Miklósnak pedig április 30-ig kell erőfeszítéseket mutatnia egy „távhőfejlesztési terv" elfogadása és a „szolgáltatási terjedelem egységesítése" érdekében - ebben a formában ez sem tűnik teljesíthetetlen elvárásnak.
