Az ára? Kétszázezer forint. Ennyit nem ér meg az élet? Még többet is. Ha nincs önnél ennyi, semmi gond: részletre is megkapja. Mivel „sietni kell”, mert jön a következő csoport, alá is írnak gyorsan mindenfélét: a vevőt a legnagyobbnak tartott hazai bank gyorskölcsöne segíti. Igaz, az ár így már 372 ezerre emelkedik: a néni nem emlékszik, ezt elmondták-e neki. A terméket ingyen hazavihette, és a fizetés megkezdésére is kapott két hónapot.
|
A krém nem csodálatos, ahogy eladása sem
Thinkstock |
A néni szerencsére aznap elpletykálja a rokonságnak: kétszázezerért lett egy gyógyórája. Aki egy kicsit is ért az elektronikához, könnyen megállapíthatja, hogy egy tízezer forintot se érő, silány cuccról van szó. Így már a gyógyhatás is kétséges. A rokon lepattan a fogyasztóvédelem ügyfélszolgálatáról, ahol „békéltető testülethez” irányítják. A kezébe veszi az ügyet, és a legkevésbé se békés hangulatban visszaviszi a kütyüt a következő termékbemutató helyszínére. A nem túl udvarias ügyfelet gyorsan kivezetik az újabb sorban állók gyűrűjéből, de nem hajlandók visszavenni az árut.
Mikor elhangzik, hogy „meg lesz írva az újságban”, megenyhülnek és elárulják: az órát egy elállási nyilatkozattal el kell postázni a távoli Budapesten lévő székhelyre. A postán derül ki, hogy
ennek költsége súlytól és becsértéktől függően akár több tízezerre is rúghat,
de nem baj, a csomagot küldik. A cégtől korrektül megérkezik a visszaigazolás, amivel a – 82 éves nyugdíjasnak gond nélkül fogyasztási kölcsönt folyósító – neves bank is lezárja az aktát.
De már sorjáznak a történetek. A szomszédasszony is hasonló sorsra jut egy másik bemutatón, viszont mivel nem fenyegetett senkit, most retteg, mert ő nem kapott visszaigazolást. Ez a pénz már jellemzően a magányos, idős embereket lelketlenül leraboló hiénákat gazdagítja.
Habár a fogyasztóvédelem honlapját a leginkább érintettek valószínűleg ritkán látogatják, ott bő tájékoztatást lehet olvasni e tárgyban. A legfontosabb a 14 napon belül gyakorolható, indoklás nélküli elállási jog. (Az általunk bemutatott esetben minden kedvezmény arra irányult, hogy ezalatt altassák a vevő gyanakvását.)
A környezet azonban javulhat. Miután a javaslat is azt állítja, hogy valójában az említett bemutatókon értékesített termékek jelentős része nem rendelkezik azokkal az előnyös tulajdonságokkal, melyekre a vállalkozások az esetek többségében – megtévesztő módon – felhívják a figyelmet. A jelenleg a parlament előtt fekvő kormánypárti törvényjavaslat (pdf) szigorítja az árubemutatók szabályait. E szerint immáron nemcsak a cég székhelyén, hanem az árubemutató – utaztatás esetén a találkozó helye – szerinti megyében, sőt magán az árubemutatón is ügyfélszolgálatot kell működtetni.
A cégek elérhetetlenségének is szeretnék elejét venni, ugyanis a cégeknek telefonos elérhetőséget is biztosítaniuk kellene a módosítás szerint. Ezen túlmenően a színpompás előadásokon a vevőjelölteket ajándékkal, sorsolással, engedménnyel, kedvezménnyel, vagyoni előnnyel kecsegtetni nem lehet, elutaztatás esetén pedig a visszautat is hasonló feltételekkel kell biztosítani. Általános vélemény mégis, hogy mindezzel a kormánypárt aligha veszi elejét a napi többmilliós, jogilag törvényes haszonnal kecsegtető, ám gyomorforgató üzlet virágzásának. A legfontosabb így talán mégis az lenne, ha jobban figyelnénk időseinkre.
