Egy kormánypárti előterjesztés százmillió forinttal enyhítené a kötelező kéményseprési feladatra hatóságilag kényszerkijelölt cégek veszteségeit, elismerve, hogy az átgondolatlan rezsicsökkentés vállalhatatlan terheket rótt a szolgáltatókra, s ebbe egyre többen buknak bele. Gőzerővel folyik a milliárdok áttologatása az egyes szakminisztériumok között, a kormányzati vízfejjé kinőtt, Lázár János vezette Miniszterelnökség szinte valamennyi javaslatban érintett, többnyire a bevételi oldalon. Lázár maga is tett javaslatokat: kiállításokhoz 600 milliós többlettámogatást adna a Szépművészeti Múzeumnak, illetve a hozzá tartozó Magyar Nemzeti Galériának. Emellett 85 millióval támogatná a Seuso-kincsekkel kapcsolatos kutatásokat.
A kultúráért felelős L. Simon László államtitkár Hoppállal együtt a rendkívüli tartalékot is megdézsmálná durván másfél milliárddal. A korábban karnagyként dolgozó Hoppál a Zeneakadémián otthonra lelt Concerto zenekarért lobbizik, azt állítva: ha nem kapnak sürgősen még 200 milliót, kénytelenek lesznek lemondani vidéki és külföldi fellépéseiket. Egy másik 200 millió beruházási célokat szolgálna: a fővárosi Nagymező utcai Robert Capa Központ földszintjének és emeletének renoválásához, 200 fős előadóterem kialakításához kellene a pluszpénz. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum képzésekre és nyári egyetem szervezésére kapna negyvenmilliót. Ugyanennyi jutna pluszban digitalizálási feladatokra az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK), míg a Petőfi Irodalmi Múzeum 30 milliót igényelne a tűzoltópalackok lecserélésére.
Az OSZK 280 milliót kaphat egy külső – nem a budai Várban – lévő raktár megvásárlására, hogy a frissen érkező köteles példányokat tudják hol tárolni. Kiderült: a Művészetek Palotája súlyos likviditási problémákkal küzd, mi több, fizetésképtelenné válik, ha nem kapja meg a maga 165 milliós plusztámogatását. A Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar százmilliós igényéhez L. Simonék már nem is fűztek indoklást, ahogy a művészfilmek, rövidfilmek százmilliós plusztámogatásának mozgatórugóit sem fedték fel. A kultusztárcánál gondolnak az idős művészekre is, igaz, a nekik járó nyugdíjsegély 1,8 százalékos emeléséhez szükséges 30 milliót csak most építenék be a büdzsébe.
Szatmáry Kristóf a héten elárulta, melyik dohánymultit nem kedveli, most klubszimpátiájáról nyilatkozott: szerinte a Vasas 150 millióval többet érdemel. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke „hazabeszél” azzal is, hogy 43 millióval megdobná a kamarák mellett működő választott bíróságok apanázsát. Szűkebb pátriája, a XVI. kerület lakosainak szimpátiáját pedig Erzsébetliget 300 milliós rehabilitációjával nyerné el a képviselő.
Kósa Lajos a határon túli tűzoltás ügyét is szívén viseli: ötvenmilliósra növelné az e célt is felvállaló Magyar Tűzoltó Szövetség központi támogatását. Egy másik javaslatában 300-ról 500 millióra növelné az önkéntes tűzoltók állami juttatását. Gulyás Gergely nehezményezi, hogy a kommunista bűnök feltárását kiemelten kezelő Nemzeti Emlékezet Bizottsága mögött álló hivatal csak félmilliárddal gazdálkodhat. Ehhez 108 milliót még gyorsan hozzá kell csapni. A pénzt az állami Garantiqua Hitelbiztosítótól venné el, ahogy Németh Szilárd rezsibiztos is innen finanszírozná a csepeli birkózócsarnok felújítását, amit polgármesterként nem tudott kijárni. Most négyszázmillióért lobbizik. A doppingellenes küzdelemre 22 millióval többet költene a Fidesz.
