Matolcsy két lovat ül meg egyszerre

Az utóbbi években az MNB által bevezetett új eszközök nem tekinthetők unortodoxnak, ezek ismert, bevett jegybanki módszerek – tette hozzá Bodnár Zoltán. A résztvevők abban is egyetértettek, hogy az MNB támogathatja, de nem szabhat irányt a kormány gazdaságpolitikájának. – A jelenlegi jegybanki vezetés viszont úgy tesz, mintha az MNB lenne a gazdaságpolitikát meghatározó csúcsszerv – fogalmazott a volt alelnök, aki szerint például az is problémás, ahogyan a jegybank a támogatott vállalati hitelek, az úgynevezett növekedési hitelprogram keretében egyes szektorokat és tevékenységeket támogatandónak tart, míg másokat nem.

– A jegybankelnök nem gazdasági miniszter, nem szerencsés, ha valaki a miniszteri elképzeléseit a jegybankelnöki székbe átülve az MNB-vel finanszíroztatja meg

– tette hozzá Bod Péter.

Emiatt most is van feszültség a kormány és az MNB, pontosabban a korábban Matolcsy, most Varga Mihály által irányított Nemzetgazdasági Minisztérium és a jegybank között – mutatott rá Surányi, aki szerint még az ő elnöksége idején sem volt olyan rossz a viszony a pénzügyminiszter és a jegybankelnök között, mint most.

Matolcsy György MNB-elnök távol maradt a jegybankárok eszmecseréjéről, munkájáról viszont markáns véleményt formáltak elődei, Bod Péter Ákos, Surányi György és Bodnár Zoltán Teknős Miklós

Bodnár példaként említette, amikor Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója egy interjúban arról beszélt: a kormánynak pénzintézetenként differenciáltan, a hitelezés intenzitásának növelésétől függően kellene csökkentenie a bankadót. Miközben a kabinet februárban arról állapodott meg az EBRD-vel, hogy a közterhet feltétel nélkül mérsékli jövőre. – Civilizált világban ilyet nem tesznek – mondta. Bod Péter Ákos úgy fogalmazott: a jegybanktörvényben benne van, hogy a kormány meg sem kísérelheti befolyásolni az MNB működését, ám az már sehol nincs leírva, hogy a jegybank nem befolyásolhatja a kormány működését. Vagyis a jegybank ügyvezetője nem sértett törvényt, legfeljebb a jó modort – tette hozzá.

A volt jegybanki vezetők azt is problémásnak látják, hogy az MNB nemcsak a kormánytól, hanem minden egyéb állami szervtől, így például a parlamenttől is függetlenül működik, önállósága nem párosul átlátható működéssel, elszámoltathatósággal.

Surányi szerint a jegybank gazdálkodása egy bújtatott költségvetési hiányteremtéssel ér fel. Az MNB átvállalja állami feladatok finanszírozását, miközben a formálódó saját közgazdászoktatásával szétveri a felsőoktatást. Bodnár szerint, amikor az MNB kórházépületet vásárol, megveszi a Magyar Tudományos Akadémia egy ingatlanát, vagy az alapítványainak előírja, hogy a tőkéjüket állampapírban tartsák, azzal lényegében a költségvetést finanszírozza, amely tilos az EU-ban – e feletti aggodalmának már az Európai Központi Bank is hangot adott. A jegybank pénzügyi függetlenségét garantáló törvényi előírásokból nem következik, hogy az MNB szabadon garázdálkodhat a nyereségével.