Ez elméletben a kamatcsökkentési ciklus alja - legalábbis korábban ezt a szintet emlegették így a jegybanki vezetők. Az elemzők szerint azonban ma már az sem kizárt, hogy innen is folytatják majd a faragást - bár sok minden utal végső lezárásra is. Így például a jegybanki tartalék leépítését célzó újabb lépések is. De az Erste Bank elemzői szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a 2,5 százalékos szint a jegybank hitelezést élénkíteni hivatott programjában a kölcsönök kamatának plafonja is.
Igaz, az is kiderült mára, hogy önmagában az alacsony alapkamattól nem indul meg a gazdaság és nem pörög fel a hitelezés – jegyezte meg Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ezt éppen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) második növekedési hitelprogramja bizonyítja. A programban ugyan roppant alacsony a hitelek kamata, ám baj van a hitelfelvételi hajlandósággal. Vagyis a gazdaság mélyebb rétegeiben nincs minden rendben. A MNB szándékainál ugyanis jóval kevesebb kölcsönre van igény a programon belül.
Trippon Mariann még szigorúbban fogalmazott a kamatcsökkentési ciklus értékelésekor: kétségtelen, hogy a gazdaság gyorsuló ütemben növekszik, ám ebben más tényezők, s nem az alacsony irányadó ráta játszottak szerepet. Az Európai Unió növekedés húzta magával a magyar gazdaságot, s szerencse volt, hogy a korábban megkezdett autóipari beruházások ezzel éppen egy időben készültek el, s tudtak „termőre fordulni." A tavalyi gazdasági bővüléshez markáns részt tett hozzá a mezőgazdaság is, amelynek eredményei a kedvező időjárásra vezethetőek vissza. Ahogy fogalmazott: nem nagyon látszik a roppant komoly monetáris lazításnak a jelentékeny gazdaságélénkítő eredménye.
|
Nem sikerült felpörgetni a motort
Alessandro Bianchi / Reuters |
A szakértők véleményéből az szűrhető le, hogy az eredeti célok korántsem váltak valóra. Ám ez elemzők azt is siettek hozzátenni: azt azért nem lehet károsnak mondani, hogy a irányadó ráta soha nem látott alacsony szinten van.
Más kérdés, hogy az alacsony jegybanki kamatnak is vannak hátulütői. Így például a kamatcsökkentések, a lazább monetáris politikai kondíciók magukkal hozták a forint árfolyamának mérséklődését is - ma már nincs elemző, aki 300 forint alatti euróval számolna a közeli jövőben. A gyenge forint azonban egyelőre csak a turizmusnak segített valamelyest, az exportot nem pörgette fel. Közben a hitelezést se indította be a mérséklődő kamatszint.
Ezzel együtt aligha volt olyan, aki hitte a mérséklési folyamat kezdetekor, hogy ilyen mélyre le lehet hozni az irányadó mutatót. A jegybank az utóbbi időben az ezt lehetővé tévő indokok között rendre a belső folyamatokra, többi között az alacsony inflációra és a 3 százalék alatti hiánycélra utal, ám ebben a külső környezetnek hatalmas szerepe volt – magyarázta a Népszabadságnak Kuti Ákos, az Equlior Befektetési Zrt. elemzője.
Egyértelmű azonban, hogy a nemzetközi folyamatok is támogatták a jegybanki szándékot, s csak így jöhetett össze a mostani rekord alacsony kamatszint – tette hozzá Trippon Mariann. A nagy külföldi jegybankok ugyanis hatalmas pénzeket pumpáltak a piacokra – folytatta –, emiatt nőtt a kockázatvállalási hajlandóság. Mindebből a feltörekvő gazdaságok, így Magyarország is sokat profitált.
Ráadásul a honi jegybank kamatvágási sorozata belesimult egy nemzetközi trendbe, hiszen más központi bankok is jellemzően mérsékelték az irányadó rátát. Tavaly azonban már megszűnt a likviditásbőség okozta „gondtalan élet", s viharfelhők gyülekeztek az égen. Az amerikai Fed elkezdte csökkenteni a kötvényvásárlási programját (QE3), és a kínai lassulástól való félelmek ugyancsak felerősödtek. A befektetők pedig több feltörekvő piaci államot büntettek, így például Törökországot vagy Indiát is.
Magyarország viszont ekkor is tartani tudta magát, ami a végrehajtott strukturális átalakításoknak volt az eredménye – vélték a szakértők egybehangzóan. Mesterségesen ugyan, de alacsonyra húzta az kormány az inflációt, s valóban 3 százalék alatt maradt a hiány. Az ehhez szükséges intézkedésekről persze lehet vitatkozni, hiszen a telekommunikációs vagy a banki szektorra is plusz adóterhek rakódtak – fogalmazott Kuti Ákos.
Ma már azonban nagyon kevés a mozgástér. A nemzetközi környezet rendkívül változékony, s egy ennyire alacsony alapkamat spekulációs támadásra csábít. Tovább növeli a kitettséget, ha a tartalékok szintje is alacsony.
