Tiki-taka kontra Madrid

Ami biztos: a katalán nagymester alapvetően megváltoztatta a müncheni együttes arculatát. Ez önmagában rendkívüli edzői képességekre vall, a tréner mégis a kritikák kereszttüzébe kerülhet, ha a címvédő Bayern nem lesz finalista a Bajnokok Ligájában. Márpedig ennek a veszélye fennáll. A Real Madrid – amely szintén szakított saját hagyományaival, és a Bernabeu stadionban szinte végigbekkelte az első felvonást –előnyben van, ráadásul nehezebb elképzelni azt, hogy Münchenben nem szerez gólt, mint azt, hogy szerez. S amennyiben „beköszön”, vetélytársának legalább hármat kell bevágnia a továbbjutáshoz.

Az As című spanyol lap már látja a kimenetelt,mert a következő címmel jelent meg az 1-0 után: „Zöld lámpa a döntőhöz vezető úton.” Az El Mundo Deportivo viszont változatlanul kétesélyesnek véli a csatát, és a lényeget hangsúlyozza: „Két különböző felfogás, Guardiola labdatartásos futballja és Carlo Ancelotti ellentámadásos játéka küzd meg ismét egymással.” A Kicker német sportmagazin hozzáfűzi: „A világ legjobb kontracsapata a Real Madrid.” A Bild még mindig „fehér balettként” emlegeti a királyi gárdát, noha a technikai fölény – a futball történetében alighanem először – a német együttes mellett szól a hajdanán kilencszeres győztes, de BL-döntőre 2002 óta egyre csak váró Real Madriddal szemben.

Arjen Robben nem is nagyon lamentált a Bayern hétfői sajtóértekezletén. Azt mondta: „Változatlanul éhesek vagyunk a sikerre, a döntőbe akarunk kerülni, sőt arra vágyunk, hogy az első duplázó csapat legyünk a BL-ben.” (Amióta a BEK-et „átkeresztelték”, egyetlen együttes sem nyerte el kétszer egymás után a trófeát.) David Alaba pedig a múlt évi bravúrból merít erőt: „Ahogyan tavaly kiütéses vereségeket mértünk a Barcelonára, úgy képesek vagyunk a La Liga másik óriását is kiejteni.” A vendéglátók önbizalmát – a bajor gárda kvalitásain túl – növelheti a Real Madrid németországi szerepléseinek szembeszökően szerény mérlege. Ez lesz a fehérek huszonhetedik kupamérkőzése a Bundesliga valamelyik reprezentánsának vendégeként, s bár legutóbb fényes 6-1-gyel zárult a gelsenkircheni kirándulás, a „királyi” statisztika így sem különösebben biztató: 2 győzelem, 6 döntetlen, 18 vereség. Meg kell említeni azonban, hogy a tizennyolc kudarcos fellépés közül hét volt olyan (ötször 1-2, kétszer 2-3), amelynek eredményével ma este a Real Madrid jutna tovább. Igaz, akadt egy 5-0-ás, két 5-1-es és három 4-1-es csapás is. De ez most nem valószínű, már csak azért sem, mert Cristiano Ronaldo, a madridiak talizmánja a legutóbbi tizenegy tétmeccsén tizenhárom gólt jegyzett.

A németországi sorozat egyébként 1966 őszén a bajor városban kezdődött. Nem a Bayernnel: az 1860Münchennel szemben. Akkor –Hans Küppers góljával – a házigazdák 1-0-ra nyertek. De hol van már 1966 és hol az az 1860? Abban az évben a Bayern csak harmadik lett a német bajnokságban az 1860 München és a Dortmund mögött, a magyar válogatott pedig vb-mérkőzésen múlta felül (3-1) a világbajnokságon tizenkét esztendeje veretlen brazilokat...

Ugye, hogy beláthatatlanul régen volt?

S azzal együtt, hogy a Bayern Münchennel és a Real Madriddal ma is előttünk a történelem, a múlt már nem játszik.