Az új kárrendezési törvény alapján létrejött a Kárrendezési Alap, amely a Hungária és Quaestor kötvényesek kárrendezését végzi. Hogy a kárrendezés során összességében mekkora összeget kell majd fizetni, azt Kiss Krisztina nem kívánta megbecsülni, mert mint jelezte, az év elején hatályba lépő törvény megváltoztatta a kárrendezés körülményeit, a kárrendezési összeg kiszámításának módját.
A Kárrendezési Alap (KA) áthidaló kölcsönt kap majd a Magyar Nemzeti Banktól, aminek a terheit a Beva-tagok fizetik majd. Kérdésre válaszolva közölte: azok, akik a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-től vásárolták kötvényeiket, s kárrendezést kívánnak, azok bírósághoz fordulhatnak. Ha ott kimondják, hogy jogos az ügyfél kártérítési igénye, akkor fizetnek számára. Ilyen ügyfél lapunkat is kereste. Nagy Péter arról számolt be: a mai napig semmilyen kártérítésben nem részesült. Szerinte nagyon visszás az új törvény, és úgy gondolja,
nem neki kellene bizonyítania, hogy jogosult a kárrendezésre.
A Quaestor- és a Hungária-kötvényesek problémáit rendezni hivatott Kárrendezési Alap idén év elején jött létre és kezdte meg működését az ugyancsak január elejétől hatályba lépő kárrendezési törvény alapján. Azoknak a kötvényeseknek, akik korábban a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához igényüket határidőre benyújtották, nincs semmi teendőjük, miután a vonatkozó törvény alapján kérelmüket az új alap átvette, így az igényeket nem kell újra beadni.
Azok viszont, akik új – Hungária – ügyfélként jelentkeznek, február 15-ig kell a kérelmüket benyújtaniuk, amelyhez az űrlapot a KA honlapján érhetik el – mondta Fekete Győr András, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető igazgatója. A KA március 31-ig megvizsgálja a kérelmek jogosságát, és egyben megállapítja a kárrendezés összegét. A jogosultakat a KA értesíteni fogja a kárrendezés összegéről és a kifizetés részleteiről is.
|
Raktárba kerülhetnek a táblák, nincs szükség újabb tüntetésekre
Koncz György / Népszabadság |
A kárrendezés összegének meghatározásakor legfeljebb 30 millió forintot lehet alapul venni, amelyből le kell vonni a kibocsátó kötvényein 2008. január 1. óta elért hozam összegét. Ha a hozam levonása után hárommillió forint feletti összeg marad, akkor az e feletti pénzből lejön 11 százalék önrész, majd a Beva által esetleg korábban kifizetett kártalanítási összeg. Ha a hozam levonása után hárommillió forint alatti összeg marad, akkor kizárólag a Beva által kártalanításként kifizetett összeget vonhatják le.
Az OBA-t illetően Fekete Győr András kifejtette: az elmúlt év rendkívüli volt. A DRB bankcsoport összeomlása összetettsége folytán nyugodtan mondható rendkívüli esetnek:
73,5 ezer ügyfél gondjait kellett kezelni egy olyan társaságnak, amelynek összlétszáma tíz fő alatt van.
Ugyanakkor – folytatta – az elmúlt években sikeresen megoldott feladatok elvezettek oda, hogy egyre több munkát tesznek az OBA vállára. Ilyennek tartotta például a Szanálási Alap létrehozását. Ezek után tavaly tavaszra odáig jutottak, hogy felkérték a Beva vezetésére is. Szavai szerint a Beva és az OBA összevonása arra vezethető vissza, hogy a kártalanításban részt vevők könnyebben és gyorsabban megkapják a pénzüket.
Négyszer rossz lóra
Tóth István, az OBA kommunikációs vezetője jelezte, hogy az alap a DRB bankcsoporttal összefüggésben 71 435 betétest kártalanított, s összesen 104,4 milliárd forintot fizettek ki. Akadt olyan ügyfél, akinek a DRB már a negyedik pénzintézeti kártalanítás volt. A kártalanítás maximuma 30,4 millió forint, ezt az összeget 234 betétes betétállománya haladta meg. A kártalanítás során 1694 ügyfél 360 millió forintját még nem vette föl.
