Ebből kétségkívül következik, hogy a helyhatóságok kijelölhetnek bizonyos „védett területeket" – például aluljárókat, közparkokat, játszótereket –, ahol nem tűrik el a hajléktalanokat, s ha mégis ott tartózkodnak, a szabálysértési törvény szankciót helyezhet kilátásba, ami közérdekű munka vagy pénzbírság, s végső esetben akár elzárás is lehet. Azt viszont sehol nem mondhatják ki, hogy egy település egésze tiltott zóna lenne a fedél nélküliek számára.
Kaposvár viszont az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági beadványa szerint éppen ezt tette. Hoztak ugyanis egy rendeletet a „tiltott zónákról" – vagyis arról, hol nem akarnak hajléktalant látni –, meg egy másikat, amely szerint az önkormányzat azt is jogsértő cselekménynek nyilvánítja, ha valaki az „életvitelszerű lakhatás céljára szolgáló ingóságait közterületen tárolja vagy helyezi el". Ez utóbbi helyi rendelet pedig kétségkívül a város egész területére érvényes.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Vagyis: Kaposvárott gyakorlatilag mindenütt szankcióra számíthatnak a hajléktalanok, hiszen a létfenntartásukhoz szükséges ingóságok – például hálózsák, takaró, ruhaneműk, esetleg sátor – nélkül ők nemigen létezhetnének, és azokat saját lakás híján kizárólag közterületen helyezhetik el – mutat rá az ombudsman. Így szerinte a város a közterületen való életvitelszerű tartózkodást a „közösségi szabályok megsértése címén általánosságban és a teljes közigazgatási területén" büntetni akarja.
Másfelől az is kérdéses, miben reménykedik a helyi önkormányzat. Kilátásba helyeznek ugyanis ötvenezer forintig terjedő helyszíni, illetve maximum 150 ezer forintos közigazgatási bírságot a fedél nélkül élőkkel szemben, de gondolhatja komolyan bárki, hogy ezt a pénzt be lehet hajtani? Elzárásra viszont a helyhatóság által kirótt büntetést nem lehet átváltoztatni.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Mindezzel a város túllép az alaptörvényben meghatározott jogkörén, megsértve a jogállamiság elvét és az emberi méltósághoz való jogot – fogalmaz Székely László. Most az Alkotmánybíróságon a sor, hogy döntsön: kitilthatja-e Kaposvár a település teljes területéről az amúgy nem túl nagy számú, két-háromszáz hajléktalant.
Érdemes mindezek után idézni az alaptörvényt: „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit (...) mindenki számára biztosítsa". Meg az is olvasható benne, hogy az „emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani". Mellesleg ebben a cikkben található az a kitétel is, hogy „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást" szankcionálni lehet.
