A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamat 0,25-0,50 százalékos sávján az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed). A döntés hatására a dollár tegnap lapzártánk idején 278 forint közelébe gyengült a 282-es szintről. Semmi nem gátolta a nyílt piaci bizottságot abban, hogy tovább szorítson a monetáris gyeplőn – mondták már a tegnapi döntés előtt az elemzők. A közelmúltban Janet Yellen, a Fed elnöke többször is úgy nyilatkozott, megvan a mozgástér a tíz év után először decemberben meglépett kamatemelés folytatásához. Ennek jelentősége a mai világgazdasági helyzetben nem elhanyagolható, hiszen van pénz, a kamatszintek pedig alacsonyak, helyenként a negatív tartományban tanyáznak, tehát egy kamatemelés hatására intenzívebben mozdul Amerika felé a tőke.
Ahol reményt keltő a teljes foglalkoztatottság irányába mutató 4,9 százalékos munkanélküliség, a háztartások fogyasztása tíz hónapos rekordot döntött februárban, az 1,4 százalékos infláció pedig közelíti a kitűzött kétszázalékos szintet. Csakhogy Mario Draghi és az Európai Központi Bank (EKB) drasztikus kamatcsökkentése már a Fed lépése nélkül is túlzott lendületet adott a dollár izmosodásának – ez pedig nem érdeke az amerikai exportőröknek, így számukra fojtogató hatású lenne az amerikai kamatemelés. Ha Amerika most emelt volna, mélyítette volna a pénzügyi szakadékot az USA és a világ más részei között. Ez nehezíti a kereskedelmet és fékezi a biztató irányba haladó gazdaságot.
Az elmúlt másfél évben tíz százalékot veszítő S & P 500 tőzsdeindex már az elmúlt hét végén egyetlen nap alatt tíz százalékkal erősödött. A gazdaság szereplői arra vártak tegnap, hogy Yellen fellebbentse a fátylat tervezett lépéseiről. Ez megtörtént, várakozásai szerint év végére 0,9 százalékra emelkedhet a kamat. Európa eközben már kóstolgatja, elemzi az EKB múlt heti, radikális kamatvágását, az eszközvásárlási program keretének 60-ról 80 milliárd euróra növelését. A
