Sajnos a szaporodó „hobbilovardák” többségében is silány genetikai értékű az állomány – állítja Mihók Sándor, a Debreceni Egyetem Állattenyésztés-tani Tanszékének egyetemi tanára. Már Overdose megszerzése is a szerencsének köszönhető, hiszen amikor egy angliai árverésen megtetszett Mikóczy Zoltán lányának, még senki sem tudhatott csodálatos génállományáról. A hét éve a világranglista 3. helyét megszerző ló csak Kincsemhez és Imperiálhoz hasonlítható, bár elrontott patkolása miatt karrierje nagyon lerövidült.
Fedezőménként visszavonulása után idehaza maradt, s több utódot nemzett, a hazai viszonylatban elérhető legjobb minőségű kancáktól is kettőt, de olyan színvonalú „anyajelöltek”, amelyekkel Overdose-t eséllyel lehetett volna keresztezni, hogy igazán nemzetközi színvonalú csikók születhessenek, itthon nem találtak. Ezért hát a jeles paripa „fordulónként” négyezer euróért egy német ménesben kamatoztatja képességeit.
De miért kellett a lovat ezért odautaztatni, amikor az állattenyésztésben régóta dívik a mesterséges termékenyítés, amihez az értékes spermát lehűtött vagy lefagyasztott állapotban szállítják?
A kérdés angol telivéreknél fel sem merülhet – válaszolja Solti László akadémikus, a Szent István Egyetem volt rektora, a haszonállatok szaporításának nemzetközi hírű szakembere. Ezekre a lovakra ugyanis meglehetősen konzervatív szabályok vonatkoznak. Csak hagyományosan, fedeztetéssel lehet tenyészteni őket, máskülönben az utódok nem törzskönyveztethetők. Valószínűleg az értékes telivérek számát akarják ezzel korlátozni, hiszen a tömegtermelés árcsökkentő hatású lenne. Ilyenkor egyébként a kancát viszik a ménhez, és nem fordítva.
Viszont ha a kancákat kellene hazánkba utaztatni, az sokba kerülne, és járványvédelmi kérdéseket is felvetne. Ezért szállították Overdose-t a német ménesbe, ahol egyenként járultatják elé a kiszemelt párjelölteket. Különben valóban létezik lovaknál embrióátültetés és többféle mesterséges termékenyítés is. Ez utóbbinak van friss spermás változata, amikor helyben veszik le a szaporítóanyagot és juttatják az ott lévő kancába. Ezzel a fáradsággal persze a szegény mént akár rá is engedhetnék a nőstényre, ám Solti professzor szerint nem kínozni, hanem épp védeni akarják az értékes jószágot, mert ha nem ideális időben közeledik a lóhölgyhöz, a kanca lerúghatja magáról, ami akár komoly sérüléssel is járhat.
|
Kanca és kiscsikó. A tömegtermelés árcsökkentő hatású lenne
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Másrészt ilyenkor a szakemberek meg is tudják vizsgálni a spermát mikroszkóp alatt, van-e elegendő mozgó ivarsejt a levett anyagban. A művelethez jobb helyeken automatizált spermavevő fantomot használnak, ami kis túlzással olyan, mint a guminő, csak lóban. Van persze fapados modell is, amire egyszerűen felugratják a szegény mént, s kézzel odahelyezik a műhüvelyt. Ha pedig a kanca még sincs kéznél, a spermát négy fokra lehűtve, vagy folyékony nitrogénben mínusz 196 fokra lefagyasztva szállítják speciális konténerekben. A hímivarsejteknek az első esetben két nap alatt célba kell érniük, fagyasztott spermánál azonban nincs időkorlát.
Ha eltekintünk az angol telivérektől, Magyarországon más fajtában sem dúskálhatunk nagy értékű lovak között.
Léteznek lipicaiak, arab lovak, félvérek, s egyre divatosabbak a holland lovak, amelyek erejük miatt még fogathajtásban is egyre jobban átveszik a híres, jól tanítható, a Bükki Nemzeti Parkban még egy állami ménest is megtöltő szürke fajta helyét.
Lovat egyébként kétféle elv szerint tenyésztenek.Az egyik a laikusnak is érthető, ám ma idehaza nagyon kevesek által folytatott klasszikus módszer, mely fajták szerint, de a genetikai sokféleség megőrzésével, ám fajtán kívüli gén bevitele nélkül próbálja megőrizni a fajta törzseit, öröklődési vonalait és kancacsaládjait. Az így tenyésztett egyedeknél más szempontok is léteznek, mint a lovak fizikai teljesítménye – mutat rá a látszólagos ellentmondásra Mihók Sándor.
Idetartozik egyebek mellett az állami ménessel is rendelkező lipicai, shagya arab, gidrán és hucul mintegy 200-600 tenyészkancájának génmegőrzési elvek szerint veszélyeztetett kategóriába sorolt állománya. Az állatok zöme sajnos a kárpótlási gyakorlat káros hatása miatt kis, tíz fő alatti állományokban található tíz fő alatti állományokban található szétszórva, és sok az egy-két kancás tenyészet is. A veszélyeztetett háziállatfajták génmegőrzése érdekében létezik ugyan uniós támogatás, ám ez legfeljebb egy ló éves alomszalmájának árát fedezi.
Még ez is segítene valamit, de igénybevételéhez annyi bürokratikus akadályt kell legyőzni, hogy ez a legtöbb tenyésztőt elriasztja, s
ha mégis eligazodnak a rafinált útvesztőben, akkor is másfél év, mire az igényelt pénzhez hozzájutnak.
Sokkal többen tenyésztik lovaikat mindenféle megkötöttség nélkül. Ők csak azt nézik, milyen kiváló egyedi teljesítmény származhat két – akár eltérő fajtába tartozó – szülő utódából. Aztán a lovat egyszerűen az állatot befogadó törzskönyv szerinti fajtának tekintik.
Az ilyen, más-más fajtanéven emlegetett sportlovak genetikai állománya ennek ellenére lényegében azonos, de bizonyos területeken, így például díjugratásban jól képzett lovassal és edzővel, valamint kiválómenedzsmenttel kiemelkedő sikereket érnek el. Több tízezren vannak aztán a hazai állomány túlnyomó többségét képviselő, genetikailag értéktelen lovak, amelyek bármiféle tenyésztési elv nélkül jöttek a világra. Némileg ezt tükrözi a magyar lótenyésztési kutatások helyzete is, melyet Mihók professzor teljesen esetlegesnek és évtizedek óta megoldatlannak tart.
|
Overdose és tulajdonosa, Mikóczy Zoltán
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Kevés az elkötelezett szakember, mindössze 4-6 kutató és oktató végez ilyen munkát, amelyhez időnként sportélettani, állatorvosi teljesítményvizsgálatok és sebészeti beavatkozások során végzett adatgyűjtések, modellezések csatlakoznak. Született néhány lovas terápiával foglalkozó doktori disszertáció és a régi lófajták génállományával kapcsolatos értekezés, valamint néhány dolgozat molekuláris genetikai témában, s bár ez utóbbit génmegőrzési uniós források is támogatják, a rendelkezésre álló pénz szinte csak a vegyszerköltségre elég.
A műszerpark fejlesztésére, bérezésre, konferenciákon való részvételre már nem. A lótenyésztéssel is foglalkozó agrárvállalkozások olyannyira aprók és tőkeszegények, hogy bevonásuk a céget is tartalmazó konzorciumokat igénylő uniós kutatási pályázatokba gyakorlatilag lehetetlen – jellemzi a helyzetet Mihók Sándor. A tenyésztés igazi próbáját – főleg az ivadékvizsgálat szintjén – a lovassport-szakágak jelentik, melyeket most politikai nyomásra igyekeznek kifényezni. Ehhez képest a július utolsó hétvégéjén rendezendő lovasfesztiválra ígért szilvásváradi arénának állítólag még a kiviteli tervei sincsenek meg, így engedélyekkel sem rendelkezik, s a pénz is csak az ablakban. Miközben Pozsony mellett német pénzből olyan mindent tudó létesítmény épült fel, amelyről idehaza csak álmodhatunk.
Egyelőre az igazán eredményes magyar tenyésztésű díjugrató lovak is Németországban szerepelnek,
a 100-160 kilométeres távlovaglás élbolyában lévő shagya arab lovaink francia és spanyol színekben tündökölnek, s egy hazai tenyésztésű lipicai mén a híres bécsi Spanyol Lovasiskola egyik tenyészcsődöre.
E külföldi pénzen, idegen lovassal és szellemi tőkével megszületett sikerek minősítik a javuló magyar tenyésztési lehetőségeket, de arra is utalnak, hogy idehaza az ágazatban sem elegendő tudás, sem elegendő pénz nincs.
Míg az egyes fajták legjobb egyedeinek képességeit kibontakoztató igazi lovasnemzeteknél, Németországban vagy Svédországban egy-egy sikeres sportlónak akár több mint 150 versenyző ivadéka is lehet, addig nálunk ez a szám nem éri el átlagosan a kettőt sem! A magyar versenylovak 67 százaléka mindössze három évig szerepel, s a díjugratásban egyharmaduk kevesebb mint egy évig aktív csak. E nemzetközileg kirívóan rövid sportpályafutás alatt átlagosan csupán 32-szer állnak rajthoz, s a hazai lovak 80 százaléka nem kap lehetőséget ötven versenyre sem – sorolja a lehangoló adatokat Mihók professzor. Ilyen körülmények között a sport és a lótenyésztés egymásra gyakorolt hatása hazánkban esetleges. Innen nézve Overdose is csak a kényszerből külföldre távozott legjobbjaink számát gyarapítja.
