Fogy a magyar, de már nem
A demográfiai apállyal kapcsolatban Balog Zoltán azt mondta: ha minden változatlan maradna, akkor 2060-ra Magyarország lakossága nyolcmillióra is csökkenhet.
– Óvatos optimizmusra késztetnek a számok, igen jól áll a születési ráta, ilyen jól még nem álltunk az elmúlt öt évben – fejtette ki, utalva arra is, hogy ez szerinte nem független a kormány intézkedéseitől. A szociális ellátórendszer átalakítása kapcsán azt hangsúlyozta, annak is a munkaalapú társadalom erősítése a célja. Szerinte korábban „segélyvilág" volt, de ma már a foglalkoztatás csúcson van, és négymillióan dolgoznak, fizetnek adót.
Balog szerint stabil a felsőoktatás anyagi bázisa
A felsőoktatásról a humánminiszter azt mondta, „teljesítményelvű" felsőoktatás kialakítása a cél. Azt, hogy ezt miként kívánják elérni úgy, hogy tovább erősítik az állami kontrollt, kiiktatják az intézmények közötti versenyt, és továbbra sincs meg a mindenki számára világos játékszabályokat lefektető, átlátható finanszírozási rendelet, Balog Zoltán nem tért ki. Beszélt viszont arról, hogy a felsőoktatásban egyszerre van jelen az európai színvonal és a pazarlás, a színvonaltalanság. Mantraként ismételte: a gazdaság igényeit közelebb kell hozni a felsőoktatáshoz. A felsőoktatásban is bevezetik a duális képzést, amelyhez már 300 gazdasági szervezet szeretne csatlakozni. A következő tanévben húsz intézményben el is indul ilyen jellegű duális képzés. Szerinte a felsőoktatás „anyagi bázisa stabil", „sikerült az adósságkonszolidáció".
Megnéztük ennek az állításnak az igazságtartalmát. A Magyar Államkincstár által közzétett adatok szerint a lejárt tartozásállománnyal rendelkező intézmények között több egyetem, főiskola található. Igaz ugyan, hogy a legnagyobb lejárt tartozásúak a klinikák miatt az orvosi képzést is nyújtó egyetemek, de hozzá kell tennünk, hogy tavaly a strukturális alapból nullára írták a felsőoktatási intézményekben az adósságot. Ha az orvosi képzést nem folytató intézményeket leszámítjuk, akkor is meghaladja az egymilliárd forintot a lejárt adósságállomány az ágazatban. Ezekből a számokból az látszik, hogy a felsőoktatásban az adósság több intézmény esetében is újratermelődik.
A köznevelés is jól teljesít?
Balog szerint túl van a kormány a közoktatás államosításának kezdeti nehézségein. Szerinte a giga-intézményfenntartó, a Klik működése ma már kiszámíthatóbb, átláthatóbb, a döntési folyamatok gyorsabbak. A központosításnak köszönhetően a kis vidéki iskolákban harminc százalékkal javult a szakos tanári ellátottság. Elismerőleg szólt a pedagógusminősítési rendszerről és a tanfelügyeleti rendszer bevezetéséről. A tankönyvpiac átalakításával olcsóbbak lettek a könyvek, így a szülők zsebében több pénz marad.
Ami ezt illeti: nem tudni, Balog Zoltán miért gondolja, hogy a szülőknek a tankönyvek megvásárlásánál csak az ár számít, miközben a tankönyv színvonala nem. Továbbá: a nem egyentankönyvek, tehát a nem állami kiadványok ára drasztikusan emelkedett. Mindeközben az állami tankönyvek sem lettek olcsóbbak, csak más formában kell fizetni. Most ugyanis a kormány a befizetett adónkból finanszírozza, azaz szétterítik a költséget, az is fizeti, akinek nincs iskolás korú gyereke. Idetartozik, hogy az elmúlt évek/évtizedek tananyag- és tankönyvfejlesztéseit a tankönyvpiac szétverésével a kormány kukába dobta, több tízmilliárdos kárt okozva ezáltal.
Visszatérve: a kormány ígérete szerint a tankönyvek az általános iskolákban teljesen ingyenesek lesznek. A hároméves kortól kötelező óvodáztatással kapcsolatban Balog Zoltán elmondta, hogy már csak pár száz férőhely hiányzik, és azok is meglesznek szeptemberre.
Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő a szűk időkeret miatt szinte elhadarta, hogy szerinte megbukott a Klik és megbukott a tankönyvrendszer, és ezzel összefüggésben tudakolta a miniszter véleményét. Két konkrét kérdésre maradt ideje: azt tudakolta, forgatta-e az Emmi a tárca pénzét a Quaestornál, illetve a szegedi gimnázium kapcsán Ságvári nevének használatáról kérdezte a miniszter véleményét.
Balog lecsapta a magas labdát: persze nem a tankönyvrendszer és a Klik bukott meg, hanem az MSZP. Viszont Ságvári Endre nevének használatáról még nem hozott döntést. Azt is közölte, hogy összességében emelkedett a köznevelési kiadás. Ennek ellentmond, hogy lapunk az iskoláktól épp a források kivonásáról kap tájékoztatást.
Mindez számokban így néz ki: a Balog Zoltán által is gyakran hivatkozott KSH 2014-es statisztikai tükre szerint „az állami költségvetésből oktatási kiadásokra fordított összeg csökkenése 2012-ben is tovább folytatódott. 2011-hez képest 4,8 százalékkal, 58 milliárd forinttal kevesebbet, összességében 1154 milliárd forintot költöttek állami forrásból a különböző szintű oktatási, nevelési tevékenységekre. A GDP százalékában ez az érték 4,1, míg az elmúlt évben 4,3 százalék volt".
A Jobbik felszólalója végig a szavazóbázisához, vagyis a végzős középiskolásokhoz, a felsőoktatásban tanulókhoz, általában a fiatalokhoz beszélt. Farkas Gergely szakpolitikai kérdéseit tekintve releváns, az ifjúságot valóban érintő kérdéseket tett fel. Azt tudakolta, ha a kormány 2020-tól előírja az egyetemi felvételi követelményeként a nyelvvizsgát, akkor miért nem ad a közoktatás olyan színvonalú nyelvoktatást, ahol ez a nyelvvizsga bárkinek megszerezhető. És így tovább.
Azonban a relevánsnak tűnő szakpolitikai kérdések mögül előbukkant az ideológia is: Farkas Gergely a náci, nyilas ideológiát is dicsőítő Nyirő József újratemetésével kapcsolatban érdeklődött a miniszternél.
Az LMP képviselője az Öveges-programmal és a Farkas Flórián nevével összefüggő visszaélésgyanús, Híd a munkába nevű foglalkoztatási programmal kapcsolatban érdeklődött. Ikotity István azt is megkérdezte, mikor készül a szegregációs helyzetről jelentés, hiszen addig nem lehet tenni sem ellene. A képviselő Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kapcsán is kérdezett: Ikotity számításai szerint tavaly július és december között 72 kérdést tett fel minisztériumnak, amelyre Rétvári válaszolt ugyan, azonban a válaszok 14 százaléka volt csupán érdemi. Ezt a sajtó előtt is jól ismert jelenséget az LMP képviselője „rétvárizmusnak" nevezte.
A miniszter válaszában leszögezte, hogy az Öveges-programmal kapcsolatban éppen ő tett feljelentést. Az ötmilliárd forint eltapsolásának gyanújába keveredett roma foglalkoztatási programról azt mondta: személyesen vizsgálódik, és az LMP-s képviselő belenézhet a vizsgálati anyagokba.
