Magyarország számára az lehet első körben reális cél, hogy valahogyan megállítsa a startupok elvándorlását – vélik az érintettek. Erre kiindulásként megfelelő eszköz lehet a BudapestHUB által összeállított program. Ennek keretében egyebek mellett az ígéretes startupokat hoznák össze a világ vezető innovációs központjaival, illetve cégekkel.
Az egyes programok, ösztöndíjak és „ígéretes startupok" kiválogatása mellett olyan ösztönzők is szükségesek, amelyek minden startup számára hozzáférhetők, nem csak pályázati úton, szelektált módon. Tipikusan ilyen lehet az adórendszer módosítása – Cséfalvay szerint a kormány ősszel nyújtaná be az erről szóló javaslatot, amelyet a munkacsoporttal együttműködve alakítanak majd ki. Persze ki tudja, ki lesz ősszel a miniszter vagy az államtitkár, a BudapestHUB mindenestre dolgozik a részleteken.
A budapesti minta kidolgozásánál alapvető, hogy a bevált külföldi megoldásokra támaszkodunk, így a brit példára – mondta lapunknak Miskolczy Csaba, a Myco Incubation vezetője, a BudapestHUB egyik szakértő tagja. A piaci alapon működő befektetéseket kell könnyebbé és vonzóbbá tenni, most ugyanis egy sor adminisztráció és adózásbeli akadály, nehézség gátolja a fejlődést.
Könnyíteni kell a vállalkozásindítást, mert egy startup lehet, hogy nem is cég, hanem egy ötlet. Ehhez képest pedig adott esetben irreális az az adminisztráció, amit végre kell hajtani az alapításban és a működtetésben. Első körben egy, az adózásban és adminisztrációban használható startup definíciót kell alkotni – ami egyebek mellett az uniós támogatásoknál is megkülönböztető indikátor lehet. Az innovatív mikrovállalkozás kategóriát kell meghatározni, adott bevételi korláttal, adott alkalmazotti létszámmal és a cég maximum korával kiegészítve.
A munkacsoport által javasolt adójellegű módosítások lényegi része a kedvezményrendszer startupokra szabása. A magyar társasági adókedvezmények a nyereségre, a vállalkozás eredményére vonatkoznak, ám egy startup épp ezzel nem rendelkezik – vagyis a puszta K+F kedvezményt nem tudja igénybe venni, hiszen azt csak a pozitív adóalap terhére lehet leírni. Ezért olyan kedvezményeket volna célszerű kidolgozni, amelyek nem a társasági adóalapot csökkentik. Hanem például a járulékokat: a bérterhek kifejezetten magasak, ráadásul egy startupnál nem betanított munkások kutatnak.
|
Kedvező kilátásokkal akarják itthon tartani a startupokat
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Elvileg a munkahelyvédelmi akciótervben szerepel a kutatók után igénybe vehető járulékkedvezmény, az azonban nem a startupokra van optimalizálva. A járulékkedvezmények mellett az innovatív mikrocégek számára a támogatott eszközbeszerzés is hasznos segítség volna. Speciális mivoltuk okán a szellemi apportból, know how-ból származó jövedelmek után is érdemes volna jelentősebb adókedvezményt adni.
A vállalkozásindításban a befektetői oldal is kaphatna több segítséget – javasolja a BudapestHUB. Itt elsősorban a brit példákat ajánlja a csoport, amelyek között egy elég gáláns adókedvezmény is szerepel. Így ha egy üzleti angyal befektet egy startup cégbe, nemcsak a befektetés száz százalékát írhatja le, hanem további 30 százalékot is. Ez nagyjából a mi sporttámogatási rendszerünkhöz hasonlít, vagyis a költségek leírhatósága mellett a ténylegesen fizetendő adóból is le lehet csípni.
A brit normál társasági adókulcs 23 százalék – a tervek között szerepel ennek 20 százalékra csökkentése néhány éven belül –, vagyis a plusz 30 százalék leírhatóság egy 100 ezer fontos befektetés után 6,9 ezer font adó megtakarítását jelenti. Másképp fogalmazva: ha egy cég befektet a startupokba, az állam garantált hozamot fizet.
A befektetések támogatásának másik módszere a veszteségek elhatárolása, a brit szabályozás is él ezzel a lehetőséggel: a startupokba befektető cégek mintegy adóhitelt kapnak, vagyis a veszteségeikkel szembe tudják állítani a fizetendő adójukat. A magyar szabályozás a veszteségelhatárolást illetően hosszú évek óta példa értékű módon kedvező, a válság éveiben szigorodott meg. Korábban a veszteség 100 százaléka leírható volt, ezt csökkentették 50 százalékra, s egyéb szigorításokat is végrehajtottak a visszaélések megakadályozására. Ez persze nem jelenti azt, hogy a startupokra specializálva ősszel ne egészülhetne ki a szabályozás.
A veszteségelhatárolás és az induláshoz kapcsolódó egyéb kedvezmények, extra leírhatóság azért különösen fontos az innovatív vállalkozások számára, mert ezek a cégek nem a klasszikus vállalkozási modell szerint működnek, a költségeik és a bevételeik nem szép lassan nőnek, hanem egy kezdeti viszonylag jelentős ráfordítást követően – masszívan veszteséges első évek után – jöhet meg az eredmény. S ez a kezdeti időszak az, amit érdemes támogatni.
Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy ezeknek a kedvezményeknek jelentős költségvetési hatásuk van. Akkor is így van ez, ha a beruházásokhoz, befektetésekhez kötött adókedvezmények idővel megtérülnek, hiszen a vállalkozások beindulnak, felfutnak, munkahelyeket hoznak létre és adóznak. Az induláshoz szükséges forrást azonban évekig mindenképpen a költségvetésnek kell állnia. A korábbi beruházási és a mostani fejlesztési kedvezmény a társasági adóban éves szinten együttesen több mint 50 milliárd forintot tett ki.
A piaci befektetések és üzleti angyalok mellett teljesen más tészta az uniós támogatással összekötött fejlesztés. A tervek szerint erre a következő uniós ciklusban 130 milliárd forint jut majd. Azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy milyen módszerekkel és rendszerben osztják majd le a támogatásokat.
