Az adózónak nem lesz más dolga, mint hogy jóváhagyja a kalkulációt – persze kifogással is élhet – akár online.
Az állam attól reméli, hogy majd négymillióan élnek majd az új lehetőséggel, mert azt lényegében a NAV elkészíti akkor is, ha nem kérjük - legalábbis erre utal a benyújtott javaslat. Jelenleg is van lehetőség arra, hogy az adóhatóság készítse el a bevallást, de eddig az ide becsatlakozók köre nem érte el a 300 ezer főt, ráadásul ezt még kérni is kell. Az adózónak kell kérnie még az idén és a jövőre is, hogy a NAV dolgozzon helyettünk, de 2017-től már nem, akkor automatikus lesz a NAV-bevalláskészítése. Ha az adózónak ez megfelel, akkor annyit kell jeleznie, hogy jóváhagyja a dolgot, de ha maga akar bevallani, arra is van lehetősége. Csak ugye minek, ha nem muszáj. Tállai arra is utalt, hogy a még mindig jelentős, 900 ezer főt meghaladó csoportot is le kellene csökkenteni, akik még mindig kézzel töltögetik a bevallásukat, de konkrét megoldást nem vázolt erre.
Jövőre a gazdálkodóknál is lesz változás, egyebek mellett bevezetik a jó, az átlagos és a kockázatos adózó fogalmát. A 2016-os év első negyedévét követően, vagyis áprilistól áll fel a lajstrom. A jó adózóknak öt évre visszamenőleg az adótartozásuk nem haladhatja meg az összes adófizetési kötelezettség három százalékát, nem lehetnek rajta semmilyen szégyenlistán (nagy tartozás vagy be nem jelentett alkalmazott listája), adószámuk nem lehet felfüggesztve sem törölve. Legalább hároméves működést fel kell mutatniuk. A kockázatos adózó az lesz, amelyik szégyenlistás, vagy felfüggesztették, törölték az adószámát, illetve állt ilyen eljárás alatt. Átlagos adózó meg a maradék lesz.
A szabályozás annyiban fair lesz, hogy a jó adósokra vonatkozó előírásokat visszamenőleg lehet majd alkalmazni, a kockázatosoknál azonban a pillanatnyi állapotot veszik majd alapul, vagyis fel lehet készülni arra, hogy a cég kikerüljön onnan a szabályozás hatályba lépéséig. A kockázatos besorolást évente felülvizsgálja majd a hatóság, vagyis lehet javítani a helyzeten.
Jó adózónak megéri majd lenni, esetükben – s talán ez a legfontosabb – ugyanis rövidebb lesz az áfa visszaigénylésének határideje. A mostani 75 napról 45 napra rövidül az eljárás 2017-től, 2018-tól pedig 30 napra. Valójában ez korábban is így volt, csak időközben a NAV jelentős szigorítások mentén utal vissza áfát. Ha ki van egyenlítve a számla – vagyis a vállalkozás vevőként már befizette a költségvetésbe az áfát – akkor a kiutalás most is 45 nap, ha nincs kifizetve a számla, akkor viszont 75.
A 30 napos határidő sem ismeretlen, hiszen egymillió forint alatti áfa esetében most is ennyi a határidő – mutatott rá Hegedüs Sándor, az RSM DTM partnere.
Valódi könnyítés lehet, igaz keveseknek, hogy semmilyen ellenőrzés nem tarthat 180 napnál tovább egy jó adózónál – szélsőséges esetben egy átfogó vizsgálat kapcsolódó ellenőrzésekkel együtt akár évekig húzódhat, főleg ha nemzetközi szál is bejön a képbe. A bírságok kiszabásánál a jók az általánosan meghatározott összegnél kevesebb büntetést fognak kapni – elvi lehetőség most is van arra, hogy a figyelmetlenségből adódó hibákért ne kapjon irreális bírságot a cég.
A kockázatos besorolástól gyorsan érdemes szabadulni, a bírságok ugyanis iszonyat durvák lesznek. Alap, hogy az áfakiutalás minimum 75 nap, teljesen mindegy, hogy ki van fizetve a számla vagy sem. Emellett a késedelmi pótléknál a szokásos mértékhez képest – ami a jegybanki alapkamat duplája – ötszörös szorzóval lehet számolni, ami 2,7 százalékos kamat helyett 13,5 százalékosat jelent. Ez évekre visszamenőleg egészen durva eredményt is hozhat.
A mulasztási bírságok esetében míg a jó adózók esetében annak mértéke a kiszabható maximum felénél nem lehet több, addig a rosszak esetében a felső határ 150 százalék lesz. Ez azt jelenti, hogy egy általánosságban 500 ezer forint összegű mulasztási bírságnál – ami mondjuk járhat nyugtaadás elmulasztásáért – a jó adózó legfeljebb 250, a kockázatos viszont akár 750 ezer forint megfizetésével nézhet szembe.
Az adóbírság esetében pedig a kockázatos adós esetében annak értéke nem lehet kisebb, mint a kiszabható maximum fele. Ez egy egymillió forintos bírság esetén legalább félmilliós bírságot jelent, ami horribilis, mert jellemzően a revizorok elsőre 200 ezer, de visszaesők esetében is jellemzően 500 ezer forint bírságot szabnak ki. A kockázatosaknál pedig ez lesz a minimum.
Az egyéb adótörvényeket illetően nem jelentett be komoly változást Tállai – tehát nem csökken az szja, sem az áfa, sem a társasági adó kulcsa.
Jól fognak járni a fuvarozók, ők ugyanis leírhatják majd az iparűzési adójukból a külföldi úthasználati díjak egészét s az itthoni díj 7,5 százalékát. Emellett nem kell majd átírási illetéket fizetni busz, nyerges vontató és pótkocsi vásárlása esetén. Ez főleg azoknak lesz jó, akik nem tudnak új autós flottát felállítani, de használt gépkocsiparkjukat így illetékmentesen állíthatják össze. Egyelőre meglehetősen szűk kör örülhet annak, hogy az elektromos autók után gyakorlatilag semmilyen adót nem kell majd fizetni: sem súlyadó, sem átírási illeték, sem regisztrációs adó nem terheli az ilyen járműveket.
