A külügy krónikus szakemberhiánya miatt késhettük le az ázsiai csatlakozást: a Kína által kezdeményezett Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bank magyar tagságáról már a határidő lejárta után döntött a kormány.
Orbán Viktor április elsején, Kazahsztánban elhangzott bejelentése dacára Magyarország egyelőre mégsem tud csatlakozni a Kína által kezdeményezett Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bankhoz (AIIB), mert a jelentkezésről csak a március végén lejárt határidő után döntött a kormány. Ez forrásaink szerint részben az állami bürokrácia lomhaságával, részben a Külgazdasági és Külügyminisztérium krónikus szakemberhiányával magyarázható.
 |
| Ázsiai vezetők koccintanak sikerekre TAKAKI YAJIMA / Reuters |
Amikor lapunk szerdán kérdéseket tett fel a magyar csatlakozással kapcsolatban, Szijjártó Péter az MTI-nek úgy nyilatkozott: Magyarország nem alapítóként kíván részt venni a szervezetben, csupán tagnak jelentkezik. Mintha Budapest eleve így képzelte volna. Mivel az alapítói státuszból kimaradni komoly hátrányokkal jár, aligha ez volt az eredeti terv. Az április 15-én véglegesített 57 alapító ország alakítja ki a bank alapszabályát, azaz a kezdő kör dönt a játékszabályokról, a későbbi belépőknek kevesebb beleszólásuk lesz a folyamatokba. Ráadásul ma még az sem világos, hogy később milyen procedúrával fogadják be az új tagokat. Tehát messze nem biztos, hogy Magyarország tűzközelben lehet a várhatóan 2016 elején induló projektek indításánál.
