A versenyszférában ugyanis a működőtőke-beáramlás 2014-ben negatívba fordult, vagyis a nem pénzügyi, hanem a reálgazdaságot gyarapító befektetésekből több hagyta el az országot, mint amennyi érkezett.
A harmadik negyedévtől viszont már lassul, és idén összességében három százalék körüli mértéken bővülhet a magyar gazdaság. Jövőre lényegesen kevesebb forrás érkezik az uniótól, s bár a globális, azon belül az európai növekedés üteme gyorsul, a magyar gazdaság kisebb tempóra vált.
A Pénzügykutatónál várt 2,3 százalékos bővülés a régió országai között valószínűleg az egyik leglassabb lesz.
Az ipari termelés a járműgyártás mellett kezd több lábra állni, szinte mindegyik feldolgozóipari ágazat teljesítménye nőtt idén, és hosszú idő után a belföldi értékesítés is emelkedett.
Jövőre azonban ezen a területen is lassul a növekedés: egyrészt az idei magasabb bázis miatt a bővülés mértéke már nem lesz akkora, mint 2014-ben, másrészt legjelentősebb kereskedelmi partnereink növekedése csak kis mértéken emelkedik.
A bővüléshez a bankok is csak kevéssé tudnak hozzájárulni az újabb, ezermilliárd forintos teher miatt. A lakossági hitelekhez kapcsolódó elszámolással az a szerény kis hitelezési aktivitásuk is eltűnik, ami most van.
Az anyabankok nyilván pótolják majd az így elvesztett tőkét, de pluszforrást nem fognak idehozni, úgyhogy marad a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, ám ez legfeljebb sebtapasznak jó, csak egy szűkebb kis- és középvállalkozói kör finanszírozási igényeit tudja kielégíteni.
Az elmúlt egy évben a foglalkoztatottság számottevően javult, míg a munkanélküliség jelentősen csökkent, s bár az új munkahelyek egy része már kétségtelenül a versenyszférában jött létre, a növekedés azonban jelentős részben annak köszönhető, hogy a kormány bővítette a közfoglalkoztatásban alkalmazottak számát – foglalta össze Várhegyi Éva.
Ez kétségkívül sokat javított a statisztikai adatokon, ugyanakkor sokba kerül a költségvetésnek és az alapvető problémát nem oldja meg.
Míg a munkanélküli-segély célja elsősorban az, hogy aki munka nélkül maradt, időt és így lehetőséget kapjon, hogy –akár átképzéssel – újra elhelyezkedjen, addig a közfoglalkoztatás konzerválja a kialakult helyzetet.
A Pénzügykutatónál a jelenlegi rendszert fenntarthatatlannak tartják, ezért úgy kalkulálnak, hogy jövőre csökken a közfoglalkoztatottak száma és így a munkanélküliségi ráta is emelkedik az idei évhez képest.
