Közmunkával faragják a statisztikákat

Töretlenül kedvezően alakulnak a foglalkoztatottsági mutatók – állítja anemzetgazdasági tárca Reviczky Zsolt / Népszabadság

Az átmeneti pénzkeresetre ez megoldás lehet, de onnan visszatérni a termelőmunka világába csak a legelszántabbaknak sikerül. Aligha meglepő, de arról nem vezet statisztikát a KSH, hogy hány ember tud felkapaszkodni a közmunkából. Amit tudni lehet, hogy az országgyűlési választások után májusban, a győzelem mámorában hazaküldtek 113 ezer közmunkást, majd a közfelháborodás nyomán 55 ezret visszavettek, így a nyár elején 154 ezren dolgoztak a havi bruttó 78 ezres fizetésért.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) nyilvántartása szerint július végén 414 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, kereken százezerrel kevesebb, mint két hónappal ezelőtt. Ehhez képest a munkanélküliek tábora a hivatalos statisztikában, azaz a KSH-nál mindössze négyezer fővel apadt ugyanebben az időszakban, így erős a gyanú, hogy százezer ember elhelyezkedhetett valahol: vagy idehaza, vagy külföldön. A közmunkába visszatérített, s már említett 55 ezer fő mellett durván húszezren helyezkedhettek el a versenyszférában, s ugyanennyien vettek vándorbotot a kezükbe. A KSH és az NMH adatsorai közötti kirívó különbség jobbára abból fakad, hogy amíg az NMH konkrétan nyilvántartja az álláskeresőket, addig a KSH – az uniós módszertannak megfelelő – kikérdezéses vizsgálat alapján becsüli meg a munkaerőpiacot jellemző mutatókat.

Arra nézve nincs adat, hogy hányan tudnak felkapaszkodni a közmunkából Reviczky Zsolt / Népszabadság

A kiválasztott mintában szereplőktől azt kérdezik, hogy a családtagok az elmúlt egy héten dolgoztak-e akár egyetlen órát is valahol, illetve kerestek-e munkát maguknak, avagy felkészülten fogadnának-e egy esetleges ajánlatot. Akkor pedig, ha valakinél olyanra akadnak, hogy egy évnél régebben dolgozik külföldön, arról eleve lemond a statisztika. Csak azokat tartják számon, azt is más statisztikában, akik egy évnél nem régebben vannak külföldön, de azokat sem havi rendszerességgel. Így e témában csupán akad egy első negyedévi adat a KSH-nál, eszerint csupán 94 ezren dolgoztak külföldön, ami azonban a tapasztalatok szerint nyilvánvaló képtelenség.

Ami a konkrét számokat illeti, a jú­liussal zárult negyedév átlagában 4,127 millióan töltöttek munkával legalább egy órát a megkérdezést megelőző hét napban, a 15–64 éves korosztály foglalkoztatási aránya 61,8 százalékra emelkedett, ami 3,1 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit.

Az előző Orbán-kormány hivatalba lépése óta a nyilvántartási adatok szerint 380 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, közülük tehát durván százezren a közmunkaprogramokban tevékenykednek. Azóta a versenyszférában és a közszférában egyaránt mintegy 50-50 ezerrel nőtt az alkalmazottak száma, a fennmaradó 180 ezer fő sorsáról viszont csak találgatni lehet, hogy merrefelé járnak a világban, vagy esetleg kényszervállalkozókként próbálnak felszínen maradni.