Kong a vészharang a Dunakanyar felett
Fejlesztések nélkül lecsúszik a Dunakanyar, pedig a Balaton és Budapest után ez az ország harmadik legnépszerűbb turisztikai célpontja.
Hosszú évek óta a hajdani lepencei strandfürdő düledékei, Dunabogdány határában pedig szarvasmarhatartó telep fogadja a 11-es úton a Dunakanyar kapujába érkezőket – nem épp vendégmarasztaló módon. Pedig a térség a Balaton és Budapest után Magyarország harmadik legnépszerűbbje turisztikai szempontból. E kettősség minden területen fellelhető.
A Dunakanyarban mintha megállt volna az idő. Hiába került fel a világörökség várományosi listára, mintha a politika nem osztaná a Világörökség Bizottság álláspontját. A térség Csipkerózsika-álomban szendereg: aggasztóan kicsi a minőségi szolgáltatások kínálata, s bár akadnak turisztikai fejlesztések, egyáltalán nem nagy számban. A környék sokkal többre lenne képes, ehhez viszont európai uniós forrásokra volna szükség. Ha továbbra is elmaradnak a fejlesztések, a térség egyre rosszabb pozícióba kerül a turisztikai toplistán – vélik a szakértők.
– Nem a politika, inkább a fejlesztéspolitika tehet erről. Abban ugyanis a térség hendikeppel indul. A közép-magyarországi régióhoz (is) tartozván, a Dunakanyar a korábbi európai uniós ciklusban nem jutott fejlesztési forrásokhoz. Nem csoda, ha kevés az új projekt – mondta a Népszabadságnak Sztojanovits Kristóf turisztikai szakértő. Azok a települések pedig, amelyek pályázhatnának – Esztergom például nem a közép-magyarországi régió része –, a helyi viszonyok miatt hosszú évekig nem indultak a fejlesztésekért.
A Dunakanyar turizmusa alapvetően a belföldi vendégkörre épül, egyelőre csupán minden hetedik vendég érkezik a határon túlról. Ám 2013 óta a külföldi vendégéjszakák száma gyorsabban nő, mint a belföldieké, vélhetően a külföldi marketingtevékenységnek köszönhetően. Ha sikerülne a fővárosba látogató belföldi és külföldi turistákat tömegével a térségbe vonzani, abból hosszabb távon az önkormányzatok és a központi költségvetés is profitálna.
Csakhogy a lehetőségek kihasználásához infrastruktúrára volna szükség: míg Passau és Bécs között négyszázezer kerékpáros közlekedik évente, a Dunakanyarnál csak negyvenezer. Ezen szeretne változtatni a visegrádi polgármester is, aki minden erejével támogatja a kerékpárút megépülését a térségben. Az ideális szerinte az volna, ha az út Budapestig, majd onnan egészen a Balatonig érne. A tapasztalatok szerint az igény nagyon is létezik: a Mahart PassNave évente 2-300 ezer embert szállít hajón a főváros és a Dunakanyar között, és sokan visznek kerékpárt a fedélzetre.
|
Könnyen megkophat a régi fény
Fotó: Mediaworks |
Visegrád a régió turisztikailag legfejlettebb települése, 1400 négycsillagos minősítésű szállodai férőhellyel. – A Duna másik oldalán ennél is rosszabb a helyzet: Vác–Szob térségében lényegében nincsenek minőségi szálláshelyek – árnyalja a képet Sztojanovits Kristóf.
Az pedig, hogy a térség rendszeresen olyan hírekkel kerül be a híradásokba, amik a Szentendrénél és Leányfalunál a Dunába ömlő szennyvízről szólnak, vagy éppen a nagymarosi lepusztult szellemlakótelepről, komoly presztízsveszteséggel fenyeget.
Könnyen megkophat a régi fény Fotó: Mediaworks
