A távozók többsége valamifajta nyugdíj- vagy rokkantsági ellátásra jogosult. A többiek számára 2-2,5 millió forintos támogatást biztosítanak akkor, ha átképzésre jelentkeznek, vagy új munkahelyük megszerzése érdekében hajlandóak elköltözni. Ezt azonban – ismerte el Téglás József – a többieknek csak a kisebbsége vállalja.
A szakszervezeti alelnök további, kisebb ütemű elbocsátásokra is számít, mivel szerinte a bányatelek 2018-ig ígért rendbetételéhez, a járatok eltömedékeléséhez tartósan 150-200 bányászra lesz csak szükség.
A több mint fél évszázados erőművet és a még a nyolcvanas évek „eocén programja” jegyében hozzácsatolt, harmincnégy éves szénbányát gazdaságtalanságra hivatkozva a különböző kormányok évtizedek óta le szeretnék állítani.
Ennek végső menetrendjét kormányra kerülvén a korábbi hasonló intézkedéseket hevesen támadó Fidesz dolgozta ki. Eszerint a bánya 2014-ben, az erőmű 2018-ra zár be.
Téglás József alapvetően ezt nehezményezi. Szerinte első körben el lehetett volna érni a folyamatot alapos ellenőrzés alatt tartó Európai Bizottságnál a bánya továbbműködtetését. (A szénárak változására, a környezetvédelmi technológiák fejlődésére, a hazai ásványkincsek és a bányászszakma védelmére hivatkozva a bezárást több energetikai szakember is hevesen bírálja.)
Ráadásul szerinte a már kitermelt és a telephelyen tárolt szén még ez év végéig sem tart ki. Annak ellenére tehát, hogy az erőműben már ma is jelentős a fatüzelés aránya, az áram- és hőtermelés ezt követően csak szénimporttal lesz fenntartható.
Foglalkoztatási oldalról szintén aggályosnak tartja, hogy a tulajdonos, az állami MVM Magyar Villamos Művek hosszú távon csupán gázkazánok telepítésében gondolkodik, a két érintett település –Oroszlány és Bokod – távhőellátásának fenntartása érdekében.
Az áramtermelés eszerint tehát végleg megszűnne, pedig szerinte korábban fenntartást célzó tervek is léteztek.
Ez a jelenleg mintegy ezer közvetlen és további hasonló nagyságrendű „ráépülő” dolgozó teljes leépítését eredményezné.
Más forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy a leépítés a szakszervezetekkel kötött megállapodás mentén zajlik, a nem lakossági áramfogyasztóktól a villanyszámlában beszedett úgynevezett „szénfillérből” pedig 2018-ig több mint 40 milliárd forint gyűlik össze az erőműnél. (Mások felhívják a figyelmet, hogy mostantól számítva valójában már csak körülbelül húszmilliárd forint gyűlik össze ebből a forrásból.)
Innen állják az elbocsátások és a bánya-helyreállítás költségeit. Más beruházásokhoz azonban az MVM-nek kellene a zsebébe nyúlnia.
