Kína: arccal a vasút felé

A kínai statisztika megbízhatóságát illető, többnyire jogos kritikák tükrében nem véletlen, hogy a piacokon a HSBC mutatóját veszik komolyabban, ennek a mozgását mérlegelik a befektetői döntések meghozatalakor. A Kínában irányadó Shanghai Composite Indexet nem billentette ki egyensúlyából a vártnál is gyengébb BMI-adat híre, de ebben közrejátszik, hogy a tőzsdemutató az utóbbi két hétben öt százalékos mínuszt szedett össze, azaz a piac már az előzetes adat kijöttekor beárazta a negatív fejleményeket. A vezető európai indexek 1-1,5 százalékos eséssel reagáltak a hírre, igaz ebben a polgárháborúval fenyegető ukrajnai válság nyomán erősödő kockázatkerülés is szerepet játszott.

Sínen van a kínai növekedés?

A kínai gazdaság reálisan 7,3 százalékkal növekedhet az idén a Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint. A gyengébb teljesítményért elsősorban az ingatlanpiaci beruházások drasztikus, 25 százalékot is meghaladó visszaesése okolható. A hitelekből finanszírozott hatalmas építkezések ingatlanpiaci buborék kialakulásával fenyegetnek, a hitelek bedőlése olyan láncreakciót indíthat el, ami az egész gazdaságot megrendítheti. Ezért is korlátozza Peking a nyakló nélküli hitelezést, s részben ez köszön vissza gyengébb feldolgozóipari teljesítményben is. A nagy bankok kötelezően előírt tartalékolási rátája húsz százalékos, ez a „megnyugtatóan magas” szint a kockázatok kezelésére, a csődhullám kivédésére. Elképzelhető, hogy a rátát kis mértékben csökkentik, hogy több forrás jusson a termelő beruházásokra. Az államtanács azonban nem csak a bankrendszeren keresztül próbálja serkenteni és újra az ott megszokott két számjegyű növekedés felé terelni a gazdaságot. Már körvonalazódik az új, központilag irányított gazdaságélénkítő program, amelynek hangsúlyos eleme a vasúthálózat fejlesztése és a lakásépítések ösztönzése, valamint a kínai vállalatok versenyképességének fokozása az exportot terhelő adók mérséklése révén. A Caixin üzleti hírportál értesülései szerint a kínai MÁV 128 milliárd dollár értékű beruházást hajt végre az idén, a keretet az idén több lépésben már harminc százalékkal emelték meg. Számos nagyvárosban adminisztratív eszközökkel – például a méretkorlátozások eltörlésével -könnyítik meg a családok lakáshoz jutását. Olyan léptékű gazdaságélénkítő programot azonban biztosan nem hirdetnek, mint a 2008-as világválság idején, Lou Jiwei pénzügyminiszter szerint erre most nincs is szükség.

Ahhoz viszont kellene némi muníció, hogy csökkentsék a lemaradásukat a világ legnagyobb gazdaságához, az Egyesült Államokhoz képest. Habár a Világbank napokban közzétett, 2011-es adatokkal dolgozó felmérése szerint vásárlóerő-paritás alapján Kína már az idén lehagyhatja az 1872 óta a lista élén álló Egyesült Államokat. A 2011-es adatok szerint Kína 13,5 ezermilliárd dolláros GDP-jével az amerikai szint 87 százalékán állt, és azóta sokat ledolgozott a hátrányából. Vásárlóerő-paritás alapján India a harmadik számú gazdasági világhatalom és az oroszok is bekerültek a legjobb hat közé, míg az utóbbi években gyenge növekedési mutatókkal és elöregedő lakossággal jellemzett németek és japánok hátrébb csúsztak a listán. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a kínaiak jobban élnének, mint akár az amerikaiak vagy a németek. Arra még néhány évtizededet biztosan várniuk kell még.