A kormány belekezd jövőre az áfa kulcsának faragásába is, ám az első döntés legalábbis gondolkodásra késztet: a tőkehús, vagyis a darabolt disznó áfája lesz 27 helyett öt százalék. Ennek hátterében leginkább az állhat, hogy a húsiparban korábban tapasztalható visszaélések miatt az egész és a fél sertés (és marha és juh) áfája már korábban öt százalékra mérséklődött. A piac ismerői szkeptikusan azt mondták erre, hogy majd szépen átterelődik máshova a csalás, vagyis a szigetszerű áfacsökkentés önmagában nem hoz majd tartós megoldást. A mostani javaslat arra enged következtetni, hogy itt inkább a sertéságazat egészének tisztábbá tétele lehet a cél, nem pedig az, hogy a családok több dagadót fogyasszanak zsemlés-tojásos töltelékkel.
Az intézkedés mindenesetre 25 milliárd forintjába kerül majd a költségvetésnek. Ez jóval kisebb összeg, mint egy általános kulcscsökkentés. Azt nem lenne reális elvárni, hogy egyszerre legyen kisebb az szja és az áfa kulcsa is – e két adónem ugyanis együtt több mint 4000 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek, az egy füst alatt végrehajtott adócsökkentés durva terhelést jelentene az államháztartás számára.
Az EBRD-nek tett vállalásnak megfelelően 2016-ban a bankadó is mérséklődni fog. Ez azt jelenti, hogy a mostani 0,53 százalékos kulcs jövőre 0,31 százalékra csökken. Egyéb különadókban nem tervez változtatást a tárca. Varga említést tett különböző állami közszolgáltatások díjának, illetékeknek a csökkentéséről, illetve megszüntetéséről is, ám erről közelebbit egyelőre nem lehet tudni. A csökkentések mindösszesen 240 milliárd forintot tesznek ki, ebből 135 az szja (kulcs és kedvezmény), 25 az áfa, 60 a bankadó és tízmilliárd forint a közszolgáltatások díjcsökkentése.
Rendkívüli kormányzati intézkedésekre 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ami nem kiemelkedő összeg. A tárca 308 forintos euróárfolyamot, 1,8-2 százalékos inflációt, két százalék körüli államháztartási hiányt vár. A GDP jövőre 2,5 százalékkal bővül a tárca várakozásai szerint. Ezek az adatok nagyjából megfelelnek az elemzői várakozásoknak.
A 2,5 százalékos GDP-növekedési várakozás azt mutatja, hogy a gazdaság 2014-es teljesítménye csak egyszeri kiugrás volt, s a 3,6 százalékos bővülés nem tartható fenn. Azt ugyanis jellemzően egyedi intézkedések és sokkok nyomták fel, amelyek épp 2016-ra kopnak ki. A büdzsé tervezetét május 13-ig terjeszti be a kormány az Országgyűlésnek, s még a tavaszi ülésszakban várható annak elfogadása.
Matolcsyék tovább faragták a kamatot
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa március után áprilisban is 15 bázisponttal csökkentette alapkamatát, megfelelve ezzel a piaci és elemzői várakozásoknak.
A ráta így 1,80 százalékosra olvadt, s az ülésről kiadott rövid közlemény szerint a következő hónapokban tovább mérséklődhet.
Matolcsyék sok rizikót nem vállalnak a kamatvágások tavaszi újraindításával, a nemzetközi befektetői környezet nyugodt, a következő évek piaci mozgásainak irányát megszabó amerikai kamatemelés kezdete pedig egyre későbbre tolódik, a nyolcadik éve mozdulatlan, nulla környéki ráta várhatóan szeptemberben vagy annál is később indul felfelé. Miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed jelezte, hogy előre felkészíti a piacokat a kamatemelésre, az MNB-nek komoly félnivalója egyelőre nincs –állítják a hazai elemzők. Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint nyárig – alapból – 1,50 százalékig vihetik le a kamatot, a dezinflációs folyamat is megengedi ezt. A lényeg, hogy a negatív reálkamat ne alakuljon ki, mert azt azért nem tolerálnák a befektetők. (K. B.)
