|
Étkezési utalványból már most jóval kevesebbet adnak a cégek, mint pár évvel ezelőtt
Reviczky Zsolt / Népszabadság
|
Szakértők szerint az 51 százalékos adóterhet sok cég már nem vállalja fel. Így vagy felszámolják a cafeteriát (jobb esetben úgy, hogy az erre szánt összeget hozzácsapják a bérhez, rosszabb esetben az egészet lenullázzák), vagy a terhet rátolják a munkavállalókra, vagyis az adóemelést így ők fizetik meg. Praktikusan annyival kevesebb juttatást kapnak, amennyivel a munkáltatók terhe nő.
Eddig nem látszott a béren kívüli juttatások piacán akkora visszaesés, mint azt a szakma minden év végén vizionálta. Az adómentes időszakban a teljes juttatási érték nagyjából 350 milliárd forintot tett ki, ebből az étkezési utalványok 200 milliárdot. Ez a piac 2011-ben lenullázódott, hiszen a korábban népszerű utalványok durva adót kaptak, ám az Erzsébet-utalvány rendszere csak nyögve indult el.
Jelenleg az Erzsébet-utalvány a SZÉP-kártyával kiegészítve 240 milliárd forintot hasít ki a piaci tortából. Ezen belül az eloszlás nagyjából 140-100 az utalványok javára. A fennmaradó juttatások, így az egészség- és önkéntes nyugdíjpénztári számlákra befizetett munkáltatói juttatás 2010-ben 50-50 milliárd forint volt, tavaly pedig 39, illetve 37 milliárd. Vagyis összesen 320 milliárd körüli lehet az idén a teljes juttatási torta.
Ez azt jelenti, hogy a durva adóemelések ellenére sem csökkent drasztikusan a munkáltatók által nyújtott juttatás, ám azt is hozzá kell tenni: ez a SZÉP-kártya sikerének köszönhető. Az utalványpiac nem tudott magához térni a 2010-es dózerolás után, amikor a francia utalványforgalmazók sokkal nagyobb adót kaptak, mint az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya. Látszik a csökkenés a pénztári befizetéseknél is. Az egyetlen, ami még mindig fölfelé ível, a SZÉP-kártya. Jövőre azonban az 51 százalékos adó már korántsem biztos, hogy annyira vonzó lesz.
Az általános adóterhelés ugyan továbbra is jóval magasabb, mint a juttatások terhe, a nettó bérre vetítve 94 százalék. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy több mint egymillióan veszik igénybe a családi adókedvezményt.
Ezzel egy gyerek után 84, két gyerek után pedig már csak 74 százalék az adóteher 100 forint nettó bérre vetítve. A bruttó bérből, illetve juttatásból kiindulva a terhelés 61,4 százalék helyett egy gyerek után 55, kettő után 48,4 százalék, szemben a juttatás 33,5 százalékos terhelésével. Három gyerek esetében a kedvezmény lényegében nullázza az adót, vagyis itt a cafeteria nem éri meg.
Jóllehet van különbség a családi adókedvezménnyel enyhített bér és a juttatás adója között, ám a bér nagy előnye: figyelembe veszik a hitelfelvételnél, beleszámít a nyugdíjba, és táppénz is jár utána.
Veszélyben a hiánycél
A Költségvetési Tanács (KT) több kockázatot azonosított a hiánycél teljesülésével kapcsolatban – derült ki a 2015-ös büdzséről kialakított véleményből. Nem biztos, hogy elérhető a 2,5 százalékra várt gazdasági növekedés, miként a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek tervezett bővülése sem, egyes kiadási előirányzatok csökkentését pedig adatok híján nem lehet értékelni.
