60 százalékban ugyanakkor bonyolult, offshore-szerű hálózatok állnak mögötte. Korábban MET-közeli körök az ismeretlen többség mögött oroszokat sejtettek. Az Atlatszo.hu által a tulajdonosi bokor mélyén fellelt magánszemélyek azonban kétségkívül magyarok. Közéjük tartozik a kormányfővel jó kapcsolatokat ápoló, a Videoton focicsapatot is tulajdonló Garancsi István, valamint a sokáig a szocialistaközeliként emlegetett Wallisban tevékenykedő, tíz éve már önálló Nagy György. Mindketten kapcsolatba hozhatók a Molt irányító Hernádi Zsolttal és Csányi Sándor OTP-vezérrel. A MET korábban olyan vitatható gázügyleteket kötött az állami MVM-mel, amelyből a gyanú szerint az állami cégénél jóval nagyobb hasznot húzott.
Noha a társaság ezt tagadta, a többé-kevésbé magyar hátterű hazai cégek közül 2012-es tevékenysége után a MET fizette a legnagyobb osztalékot. 11. a listán a MET-tulajdonos Mol. A legnagyobb, évi ötezermilliárd forgalmú, tőzsdén forgó hazai vállalkozás többsége ugyan külföldi kézben van, de stratégiai jelentősége és irányítási sajátosságai miatt magyar hátterűnek tekinthető. A 24,7 százalékban állami tulajdonú olajtársaságnál tavaly 46 milliárdos osztalékot fogadtak el. Az adótakarékosság a cég több ismert nagytulajdonosától sem áll távol: a cseh CEZ holland, az Oman Oil kajmán-szigeteki leányon keresztül jut osztalékhoz.
Az öt százalékot birtokló, molos kötvény-részvény programokat lebonyolító Jersey-szigeteki Magnolia Finance végső haszonhúzója nem ismert. A listán a Mol után jön a csoport gázvezeték-üzemeltető leánya, az FGSZ, amelytől az állami energiatarifák folyamatos csökkentése ellenére is futotta az ország 12. legmagasabb, 35 milliárdos osztalékára. A Mol az FGSZ-től, illetve – áttételesen – a MET-től több osztalékot kapott, mint amennyit maga adott. A lista 17. helyén áll az első tisztán állami vállalat, a paksi atomerőmű, amely közel 30 milliárd forinttal tömte ki a 49. helyen álló tulajdonosa, az MVM bukszáját. A központi állami energiaholding másik két leánya, az MVM Partner 12 milliárddal a 36., az – azóta beolvadt – MVM Trade tízmilliárddal a 48. helyen áll a listán.
Vagyis az állami cég leányvállalataitól összesen 52 milliárd forint osztalékban részesült. Ám maga az anyavállalat, az MVM mindössze tízmilliárdot fizetett ki a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. A száz százalékban állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-ből 17,5 milliárd haszna származott az adófizetőknek, ami a 25. legnagyobb hazai osztalék. A listán szereplő nem állami cégek kisebbségi állami pakettjeit hozzászámolva az MNV a Molból mintegy 12, a Richter Gedeonból három, az MVM-energiarészvényekből 7,4, a fővárosi önkormányzat pedig a Főgázból 3,5 milliárdhoz juthatott.
32. a listán az erotikus interaktív tartalomszolgáltatásáról is ismert magyar milliárdos, Gattyán György személyes tulajdonában álló Webmindlicenses Kft., amely 2012 után 13,7 milliárdot fizetett a vállalkozónak. Számításunk szerint ebből magánszemélyként mintegy kétmilliárd osztalékadót is fizethetett – talán ezért is telepíti csoportját Luxemburgba. 34. helyen a Wallist irányító Veres Tibor áttételes többségi tulajdonában lévő, de már megszűnt Property Service Kft. áll, amely ugyan 13,4 milliárdot utalt Wingholding nevű közvetlen és közvetett gazdájának, de az már csak 3,5milliárdot adott tovább, ezzel épphogy lecsúszva a százas listáról. 44. Bige László pétfürdői műtrágyagyára, a Nitrogénművek, amely tavalyelőtt 10,8 milliárdot fialt határozott tulajdonosának.
A tőzsdei jelenléte folytán szintén közismert, 25 százalékban a magyar állam, 15, illetve 5 százalékban skót és norvég befektetőcégek jegyezte Richter Gedeon gyógyszergyár tavaly 12,3 milliárdot fizetett. 73. a Kisalföldet és a Délmagyarországot is kiadó, 2012-es eredményei után 5,8 milliárdot fizető NNG-Hungary, amelyet tavaly év elején vett meg a brit Daily Mail-csoporttól a kajmánszigeteki Radio Bridge Media Holdings Ltd. Ez a cég a Bors nevű lap áttételes tulajdonosa is. A komoly nemzetközi holdingok offshore-szerű hálói uralta százas listánkon ez a cég a legkevésbé átlátható. Pletykák összefüggésbe hozzák jobboldali politikusokkal éppúgy, mint Pallagi Ferenccel, a bulvárlap ügyvezető-főszerkesztőjével vagy amerikai befektetési alapokkal.
A törvényes jövedelemkivonást összegző listán szembeötlően alulképviselt a kormánypárt gazdasági hátországa. 6,4 milliárdos osztalékfizetésével 67. a BÁV-Zálog Zrt., amely jellemzően önmagukba visszaforduló hálózatok és a Fideszhez közel állóként ismert egykori Vegyépszer-vezér, Nagy Elek áttételes tulajdona. A 3,5 milliárdot fizető Neo-Met, melynek magántulajdonosai közül Simicska Lajosé a legnagyobb szelet, vagy a 3,2 milliárdot adó, szintén Simicska-tulajdonként számon tartott Közgép a százas élboly után kullog. A nagymúltú székesfehérvári elektronikai gyártó, a Videoton 4,5 milliárdos osztalékából a tulajdonosi szerkezet alapján Széles Gábor médiatulajdonos-ufóhívő-kormánymenet-szervező elnök családi cége valamivel több mint kétmilliárdot kaphatott.
Lakatos Péter és Sinkó Ottó vezérigazgatók családi társaságai a fennmaradó 2,4 milliárdon osztozhattak fele-fele arányban. Az állami szabályozás alatt működő, olaj- és gáztartalékolással foglalkozó Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség 4,5 milliárdhoz jutott az olajtároló Opál Zrt.-től. Ha a titokzatos külföldi offshore jellegű tulajdonosokat is magyarnak tekintjük, a közel bruttó 3 ezermilliárd – a csoporton belüli magyarországi átutalásokat kiszűrve mintegy 2,5 ezermilliárd – forintra rúgó első száz osztalékból 181,5 milliárd forint maradhatott Magyarországon. Alig maradtak le a listáról Veres Tibor egyéb érdekeltségei, a dobogós gazdagok közé sorolt Demján Sándor bakonyi erőműve vagy a nemrég állami tulajdonba került algyői stratégiai gáztároló. A többi neves magyar vállalkozónak híre-hamva sincs.
