Kétmillió forint alatt – ez havi bruttó 166 ezer forint, vagyis kevesebb, mint az átlagbér – összesen a bevallók 58 százaléka vallott jövedelmet. E bér nettója gyerekkedvezmény nélkül 111 ezer forint, egy gyerekkel 121, kettővel 131. A létminimum 96 ezer forint. Arról nincsenek konkrét számok, hogy ezek mögött a papíron megjelent összegek mögött mekkora másodlagos, tipikusan feketejövedelem rejlik, s hányan élnek tényleg ennyiből. Vagyis a lakosság valós jövedelmi viszonyairól nincs pontos kép. Ennek folytán csak remélni lehet, hogy a minimálbérre bejelentett dolgozók és vállalkozók tesznek félre havonta valamennyit.
– Ha nem, akkor nagyon nagy bajban lesznek
– mondta Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. A minimálbér ugyanis olyan kis – százezer forint alatti – nyugdíjra jogosít, amiből bizonyosan nem lehet majd könnyen megélni, még akkor sem, ha hitelt már jellemzően nem törleszt az ember.
Tengődés vár tehát 10-15 éven belül azokra, akik a rendszerváltás óta tartósan feketén veszik fel a pénzük egy részét. Ez a kör ma tipikusan 50 év feletti, vagyis 2025 környékén mennek majd nyugdíjba, döntő többségük nem tesz félre havonta. Addigra a nyugdíjkassza egyensúlya is kezd majd felborulni: elkezd visszafordíthatatlanul emelkedni a nyugdíjasok száma, miközben az aktívak száma folyamatosan csökken.
Ma még három aktív tart el a felosztó-kiróvó rendszerben egy nyugdíjast, 40-50 év múlva már két aktívra jut egy nyugdíjas. Az öregedő társadalom mellett komoly gondot jelent majd az is, hogy a több százezer elvándorló sem a magyar nyugdíjkasszát gazdagítja járulékbefizetéseivel.
A nyugdíjkiadások viszont folyamatosan nőnek, hiszen a járadék összegét minden évben emeli az állam az inflációval.
De a még így is csak a visszafogottan növekvő kiadást nem fogja fedezni a járulékbevétel. Egyre kevesebb lesz a befizető, a járulékok pedig nem emelhetők tovább. A 27 plusz 17,5 százalék így is horror, részben ez is az oka a feketejövedelmek vélhetőleg magas arányának. Ha az állam nem nyúl a zsebébe, hosszabb távon így muszáj lesz faragni a nyugdíjkiadáson, ami a járadék csökkentéséhez kell vezessen. Vagyis mindenkinek égető szüksége lesz a saját megtakarításaira. A gond csak az, hogy ettől még nem tud sokkal több ember félretenni évtizedeken át legalább havi öt-tízezer forintot.
|
| Fotó: Kocsis Zoltán / Népszabadság |
Az ösztönzők ráadásul nem hatékonyak.
Jár ugyan adókedvezmény a pénztári tagdíjfizetés után, de annak csak 40-50 éves kor fölött van érezhető hatása a nettó jövedelemre, miután a gyerekek nagykorúak lettek. Ekkor viszont már sokkal többet kell havonta félrerakni, hogy érezhető kiegészítést jelentsen a nyugdíjas évekre.
Ha valaki 30 éven át fizet magának havi tízezer forintot, több mint tízmillió forintja lesz nyugdíjas korára átlagos hozam mellett. Ugyanakkor ha csak tíz évet szán takarékoskodásra, akkor ugyanekkora összeghez már havi 50 ezer forint befizetése is kevés lenne.
A nyugdíjsokk a most ötvenes minimálbéresekkel kezdődik majd, ők lesznek az első tömegesen nagyon rosszul járó csoport. Az utánuk következő generációk pedig jó, ha tudják: hiába fizetnek ugyanannyi járulékot, mint az idősebb nemzedékek, nekik abból már kevesebb nyugdíj jár majd. Mindeközben pedig az államháztartásnak a hiánnyal küzdő nyugdíjkassza egy fortyogó üstöt jelent majd, amely alatt a láng nem vehető takarékra.
