galéria megtekintése

Keserű méz?

Az írás a Népszabadság
2014. 04. 22. számában
jelent meg.


Zalán Eszter
Népszabadság

Nem omlanak össze az Európai Parlament javaslata után a hazai termelők

A magyar méhészek számára nem túl kedvező döntést hozott szerdán az Európai Parlament – hangoztatták a múlt héten több helyen is honi politikai erők.

A külföldi vásárlóknak nem lesz elég garancia a hazai GMO-mentesség
A külföldi vásárlóknak nem lesz elég garancia a hazai GMO-mentesség
Sopronyi Gyula / Népszabadság/archív

Olyan javaslatot fogadtak el ugyanis, amely szerint a jövőben nem kell feltüntetni a méz csomagolásán, tartalmaz-e génmódosított organizmust (GMO). Ez a vélemények szerint ronthatja a hazai méhészek piacát. – Az Európai Unió cserbenhagyta a magyar méhészeket – reagált az MTI szerint a határozatra Bánki Erik fideszes európai parlamenti képviselő.

 

Az más kérdés, hogy a lapunk által megkérdezett méhészek azért nem vették ennyire zokon a döntést.

Az Európai Parlament (EP) szerdai szavazásának eredménye egy olyan álláspontot tükröz, amelyet egyeztettek a tagállamokból álló tanáccsal. Itt a Népszabadság információi szerint csak Luxemburg és Magyarország ellenezte az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint a virágpor a méz természetes alkotóeleme.

Ez azért fontos kérdés, mert ha a virágpor a méz természetes alkotóelemének és nem összetevőjének számít, akkor a termék egészéhez viszonyítva kell vizsgálni az arányokat a GMO-érintettség esetében is. A mézben pedig kevés, a teljes tömeghez viszonyítva mindössze 0,5 százalék a virágpor, így sosem fogja a benne lévő GMO aránya meghaladni a határértéket, ezért a csomagolásra sem kell ráírni azt, hogy tartalmaz ilyen organizmust. (A tagállamoknak egyébként két évük lesz, hogy ezt átültessék a honi szabályozásba.)

Az ügyért az EP-ben a brit konzervatív politikus, Julie Girling felelt, aki sajtóközleményeiben nemes egyszerűséggel „ökoőrültek” feletti győzelemként hivatkozik a döntésre. Úgy véli, a határozat segítségével megmentették a kis méhészeteket attól, hogy tönkremenjenek a felmerülő pluszköltségtől. Girling szerint a méhészek nem direkt adnak génkezelt virágport a mézhez, elkerülhetetlen, hogy az belekerüljön.

A méhészeknek nem kell majd ügyelniük a GMO-ra
A méhészeknek nem kell majd ügyelniük a GMO-ra
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Bánki Erik fideszes és Tabajdi Csaba, az MSZP EP-képviselője is többször felszólalt az ügyben, módosítókat is benyújtottak.

Érdekesség, hogy a parlamenti szavazatokat figyelő Votewatch adatbázis szerint a szerdai voksoláson az európai szocialisták frakciójából jelen lévők többsége ellenezte, míg a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppártból szavazó képviselők többsége támogatta a javaslatot –vagyis, hogy a méz természetes alkotóeleme a virágpor (azaz a Fidesznek nem sikerült meggyőznie pártcsaládját az üggyel kapcsolatban).

A GMO-jelölést szükségesnek nem tartó tagállamok és képviselők információink szerint attól tartottak, hogy a méz ellenőrzése a költségek és a bürokrácia, s persze az árak növekedésével járna.

– A döntésnek a belföldi piacra és eladásokra semmilyen hatása nem lesz – nyilatkozta lapunknak több, neve mellőzését kérő méhész is. A magyar köztudatban alig jelenik meg a génmódosított organizmusok kérdése, vélhetőleg azért is, mert Magyarország GMO-mentes terület.

Ha az akác nem fagy le, és szélsőségesen hideg idő már nem lesz, akkor a szezon jó lehet. 

Az export esetében viszont már érdemes beszélni az EP javaslatáról. Egyikük úgy vélte: az valóban veszélyeztetheti a hazai pozíciókat, mert a külföldi vásárlóknak nem lesz elég garancia a hazai GMO-mentesség. Ám nem a piac szűkülésétől tartott, sokkal inkább a magyar termékek felárának csökkenésétől.

Egy másik, 400 családdal rendelkező méhész szerint viszont botorság ettől félni. Magyarázatként kifejtette: a hazai méz összetétele egészen kiváló, és bár fájó körülmény, de sokszor az egyéb országokból érkező szállítmányokhoz keverik hozzá a forgalmazók, minőségjavítás céljából. A rendkívül jó beltartalom miatt a külpiacon így 20-30 százalékkal drágább a magyar méz a konkurenseinél.

Ezek a kereskedők pedig – GMO jelölés ide vagy oda – a jó minőség, s az így nyerhető nagyobb profit miatt hajlandók lesznek a magasabb árat ezek után is kifizetni. A méhész úgy tartja: éppen ezért az EP-javaslat nem sok mindenen változtat majd. A magyar méztermelés közel háromnegyedét ezek után is külföldön adják el – tette hozzá.

Az idei szezonnal kapcsolatban megjegyezte: a tél során az átlagosnál több méhcsalád pusztult el – a nem túl kedvező időjárás miatt. A tavasz nagyon korán és hirtelen érkezett meg, ráadásul a méhek még nem voltak megfelelő állapotban a gyűjtéshez. Így vélhetőleg nem lesz sok repceméz az idén. 

Azonban ha az akác nem fagy le, és szélsőségesen hideg idő már nem lesz, akkor a szezon ennek ellenére is jó lehet. Megszólalónk hozzátette: az árak egyelőre a tavalyiaknak megfelelően alakulnak, a vegyes méz kilogrammonkénti fogyasztói ára 1600–2000 forint, míg az akácmézé 2000–2500 forint között változik.

Ez egyébként az elmúlt évit megelőző időszakhoz képest azért áremelkedést jelent, vagyis most még jó szezon elé néznek a méhészek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.