Kaphatnánk olcsóbban, de a kormány magának akarja a pénzt

A földcsuszamlásszerű változások kapcsán ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gázszolgáltatók többsége immáron állami tulajdonú. A „multik” tavaly év elején pont azért adták át „önként” az államnak a lakossági gázellátás – az úgynevezett egyetemes szolgáltatás – jogát, mert az Orbán-kabinet által évek óta alacsonyan tartott árrésük miatt nem látták esélyét annak, hogy az üzletág valaha is nyereséget termeljen. Noha a Tigáz még ellátja 1,2 millió lakossági ügyfelét, az olasz hátterű kelet-magyarországi szolgáltató tavalyi döntése nyomán októbertől e kör is átkerül az államhoz. Ekkortól immár az összes hazai lakossági gázfogyasztó számára a Miniszterelnökséghez tartozó Főgáz biztosítja a gázt.

A nemzeti fejlesztési miniszter mostani döntése nagyon nehezen magyarázható piaci okokkal. A gázszolgáltatás nem különösebben tőkeigényes folyamat, hisz a hálózat nem tartozik hozzá: fő tevékenysége a kereskedelem, a számlázás és az ügyfélszolgálat működtetése.

Ebben az elmúlt időszak során nem vált ismertté olyan változás, ami indokolná államilag garantált bevételük több mint ötvenszázalékos emelését. A látszat tehát az, hogy a kabinet azért emelte meg az első adandó alkalommal a lakossági gázszolgáltatóknak járó bevételt, mert azok állami tulajdonba kerültek-kerülnek. Ez egyszersmind bizonyítaná azt is, hogy eddig a ­Fidesz–KDNP-kabinet mesterségesen tartotta alacsonyan a gázszolgáltatók árrését.

Ráadásul ahhoz képest, hogy a „nemzeti közmű” költségcsökkentést, hatékonyságjavítást és „nonprofit szemléletet” ígért, a jelek szerint máris sikerrel győzte meg az állami szabályozót, hogy több pénzre van szüksége. Az állami közmű hatékonyságára vonatko­zóan hallhatók piaci bírálatok. Az pedig, ha a kormány attól függően juttat többet vagy kevesebbet egyes cégcsoportoknak, hogy azok államiak-e vagy sem, erőteljes beruházásvédelmi kérdéseket vet fel.

Úgyszintén szinte „mellékes” körülmény, hogy a lakossági gázárak a belső tarifák átrendezése ellenére továbbra sem változnak. Pedig értékelések szerint több tízszázalékos rezsicsökkentést jelentene, ha az ­Orbán-kabinet érvényesítené az olajárak harmadolódását a lakossági gázrezsiben. Egyesek – például Németh Lászlóné miniszterelnökségi államtitkár – úgy vélik, a leeső beszerzési ár és a változatlan lakossági díjak közötti haszon eddig az MVM-nél gyűlt. Állítólag azért, hogy legyen miből kifizetni a „multikat”, ha a 2013-as rezsicsökkentés ­miatt indult eljárásban az EU így döntene. A mostani átrendezés viszont úgy értelmezendő, hogy az Orbán-kormány az állami MVM-től az új „nemzeti közműhöz” csoportosította át azokat a tízmilliárdokat, amelyekből – a többi európai államhoz hasonlóan – a lakossági rezsit is csökkenthetné.