galéria megtekintése

Jövőre itt mindenkinek jó lesz, csak a magyar nyugdíjasoknak nem

32 komment


Baksa Roland

Lendületet adni a leült magyar gazdaságnak, és pénzt a sok százezer közszolgának – ezt üzeni a hétfőn elfogadott 2017. évi költségvetés. Az állam sehogy sem lesz kisebb.

Az elmúlt években a tenyerén hordozta a nyugdíjasokat az Orbán-kormány – többször is a tényleges áremelkedésnél nagyobb mértékben növelte a járandóságukat –, jövőre azonban valami megváltozik ebben a kapcsolatban. Nem éri el az 1 százalékot sem a nyugdíjemelés mértéke, emiatt ezen nagy választói csoport egyik legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Nyugdíjasok Országos Szövetsége ki is fejezte csalódottságát.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Más területek, társadalmi rétegek lesznek a kegyeltjei jövőre a kabinetnek a hétfőn elfogadott, 2017. évi költségvetés alapján. Az állam saját magára, az államnak dolgozókra többet fog költeni: a köz- és felsőoktatási tanárok, honvédek és rendőrök korábban elindított többlépcsős béremeléséhez csatlakoznak az adóhatósági munkatársak, a járási kormányhivatalok tisztviselői. Emellett a pár nappal ezelőtti megállapodásnak megfelelően a teljes munkaidős orvosoknak, szakgyógyszerészeknek már idén szeptembertől bruttó 107 ezerrel, az egészségügyi szakdolgozóknak 10-30 ezer forinttal növelik a fizetését.

 

A lakásépítésre több csatornán (családi otthonteremtési kedvezmény, új lakások áfacsökkentése és az ehhez kapcsolódó adó-visszatérítés, lakás-takarékpénztári támogatás) keresztül is ömlenek az állami tíz- vagy százmilliárdok. Ezért is jellemezte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az adócsökkentés és gyarapodás mellett az otthonteremtéssel a jövő évi állami gazdálkodási kereteket.

Adócsökkentés (tojás-, baromfihús-, frisstej-áfa 5 százalékra, internetezés és éttermi szolgáltatások áfájának 18 százalékra való leszállítása, családi kedvezmény növelése kétgyerekeseknél) mellett gondoskodnak azonban tehernövelésről is. Megteremtik az önkormányzatok számára azt, hogy többet szedjenek be idegenforgalmi adóból, de az eddig önkormányzati fenntartású iskolák állami kézbe vétele miatt jóval nagyobb terhet sóznak rájuk: szolidaritási hozzájárulás néven bő 20 milliárd forinttal rövidíti meg őket a kormány.

Infrastruktúra-fejlesztésre, települések csinosítgatására is jóval több pénz jut az ideinél. A Modern Városok program keretében uszoda, sportcsarnok és vár rekonstrukciójával, építésével kezdve ipari parkok létesítésén, meglevők felújításán át köz- és gyorsforgalmi utak építéséig bezárólag pörgetik az építőipart, tágabb értelemben a hazai gazdaságot a parlamenti választások előtti utolsó teljes évben.

Van is honnan, ugyanis nagyon leült a magyar gazdaság: az idei első negyedévben csak a recesszióban levő görögök teljesítettek rosszabbul Magyarországnál, és kutatóműhelyek sorra veszik vissza előrejelzéseiket. „A növekedés kezd alábbhagyni, igazából napvilágra kerül az, ami van, EU-források nélkül erőtlen a magyar gazdaság, és eddig is mesterségesen lélegeztették a gazdaságot (a jegybank növekedési hitelprogramja, vagy a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése, végtörlesztés), elfogytak az ötletek, maradt az, hogy elkezd – az újra felpörgő uniós források segítségével – költekezni a kormány, emelkedik az államháztartási hiány” – így jellemezte a most elfogadott törvényi kereteket Romhányi Balázs.

A Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője hozzáfűzte: az adósságpálya is feljebb kerül, összességében tehát a költségvetési fenntarthatóság rovására igyekeznek lendületet adni az országnak. „Az is kedvezőtlen, hogy hiába ígérgeti azt évek óta a kabinet, az állam mérete mégsem lesz jövőre sem kisebb. A tapasztalatok szerint pedig hiába ölik bele a pénzt a kormányzati beruházásokba, azok kiszorítják a magánberuházásokat.”

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.