A lakásépítésre több csatornán (családi otthonteremtési kedvezmény, új lakások áfacsökkentése és az ehhez kapcsolódó adó-visszatérítés, lakás-takarékpénztári támogatás) keresztül is ömlenek az állami tíz- vagy százmilliárdok. Ezért is jellemezte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az adócsökkentés és gyarapodás mellett az otthonteremtéssel a jövő évi állami gazdálkodási kereteket.
Adócsökkentés (tojás-, baromfihús-, frisstej-áfa 5 százalékra, internetezés és éttermi szolgáltatások áfájának 18 százalékra való leszállítása, családi kedvezmény növelése kétgyerekeseknél) mellett gondoskodnak azonban tehernövelésről is. Megteremtik az önkormányzatok számára azt, hogy többet szedjenek be idegenforgalmi adóból, de az eddig önkormányzati fenntartású iskolák állami kézbe vétele miatt jóval nagyobb terhet sóznak rájuk: szolidaritási hozzájárulás néven bő 20 milliárd forinttal rövidíti meg őket a kormány.
Infrastruktúra-fejlesztésre, települések csinosítgatására is jóval több pénz jut az ideinél. A Modern Városok program keretében uszoda, sportcsarnok és vár rekonstrukciójával, építésével kezdve ipari parkok létesítésén, meglevők felújításán át köz- és gyorsforgalmi utak építéséig bezárólag pörgetik az építőipart, tágabb értelemben a hazai gazdaságot a parlamenti választások előtti utolsó teljes évben.
Van is honnan, ugyanis nagyon leült a magyar gazdaság: az idei első negyedévben csak a recesszióban levő görögök teljesítettek rosszabbul Magyarországnál, és kutatóműhelyek sorra veszik vissza előrejelzéseiket. „A növekedés kezd alábbhagyni, igazából napvilágra kerül az, ami van, EU-források nélkül erőtlen a magyar gazdaság, és eddig is mesterségesen lélegeztették a gazdaságot (a jegybank növekedési hitelprogramja, vagy a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése, végtörlesztés), elfogytak az ötletek, maradt az, hogy elkezd – az újra felpörgő uniós források segítségével – költekezni a kormány, emelkedik az államháztartási hiány” – így jellemezte a most elfogadott törvényi kereteket Romhányi Balázs.
A Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője hozzáfűzte: az adósságpálya is feljebb kerül, összességében tehát a költségvetési fenntarthatóság rovására igyekeznek lendületet adni az országnak. „Az is kedvezőtlen, hogy hiába ígérgeti azt évek óta a kabinet, az állam mérete mégsem lesz jövőre sem kisebb. A tapasztalatok szerint pedig hiába ölik bele a pénzt a kormányzati beruházásokba, azok kiszorítják a magánberuházásokat.”
