Kis pihenő után ismét esni kezdett a kínai tőzsde. A szárazföldi – vagyis nem hongkongi – börze, a Shanghai Composite Index jókora lufivá fúvódott az utóbbi egy évben, s ennek most akár a magyarországi ázsiaialap-tulajdonosok is kárát láthatják.
Az ázsiai kitettségű befektetési alapok jelentős mínuszokat produkáltak az utóbbi időszakban: a háromhavi hozamok a lapunk által áttekintett alapok esetében legalább mínusz 4,1 százalékon állnak, de nem ritka a tíz százalék feletti mínusz sem. A féléves adatok vegyesek, három százalékot meghaladó pluszok és mínuszok tarkítják a palettát, az éves és hároméves számokon viszont még nem látszik semmi, minden papír hasít. Kérdés, mi lesz a vége.
A sanghaji tőzsdén egy éve kezdték a kisbefektetők felnyomni az árakat, elsősorban kisebb cégek papírjait vásárolva. Az index 2500 pont körüli szintről meredeken 5200 pont közelébe kúszott. A tőzsdén komoly tőkeáttétek alakultak ki mind a legális, mind az árnyékpiacon. Utóbbit a kínai felügyelet igyekezett leépíteni, s a két hatás egyszerre hozta el a zuhanást.
A tőzsdei lufi szükségszerűen kidurrant, s a kínai állam egyszerre igyekezett tompítani a zuhanást és csökkenteni az árnyékfinanszírozást – magyarázta lapunknak Priegl Máté, a Pioneer Alapkezelő elemzője. Egészen durva szigorításokat vezettek be, így az öt százaléknál nagyobb részt birtokló tulajdonosoknak, cégeknek, menedzsmentnek megtiltották a részvényeladást, a vállalatokat saját részvény vásárlására kötelezték. A jegybank nyújtotta kölcsönből pedig egy állami bank is komoly részvényvásárlásba kezdett.
